Egyetemi vezetők kivételeztek egy hallgatóval a Corvinuson, mégis felmentették őket

Az Etikai Bizottság megállapította, hogy két egyetemi vezető etikai vétséget követett el, amikor megkülönböztetett módon vizsgáztattak egy diákot, akinek családja Mol-részesedéssel rendelkezik, végül a rektorhelyettes mégis felmentette őket.

  • Tornyos Kata

Februárban írtunk arról, hogy az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet.

Az egyetem Etikai Bizottsága megállapította, hogy a két egyetemi vezető etikai vétséget követett el, amikor megkülönböztetett módon vizsgáztatta a diákot. Az egyetem rektorhelyettese viszont május 23-án, másodfokú döntésében felmentette a két oktatót, akik mindketten az egyetem magas beosztású vezetői. Mindezt úgy, hogy azt nem vitatta, hogy az oktatók elkövették a vétséget, ami miatt az Etikai Bizottság elmarasztalta őket, vagyis kivételeztek az egyetem egyik diákjával – írta meg a 444.hu.

A lap értesülése szerint azt nem lehet tudni, hogy végülis érvényes-e a hallgató vizsgája. Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense, az etikai eljárás kezdeményezője februárban azt írta kollégáinak az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában, hogy a hallgató családja "a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik".

Ádám Zoltán a napokban újabb levelet tett közzé a zárt csoportban, amely eljutott a 444.hu-hoz. Ebben arról számol be, hogy a három elindult etikai vizsgálatból kettő lezárult. Az első fokon eljáró Etikai Bizottság a két oktatót elmarasztalta, majd másodfokon Szabó László általános rektorhelyettes mindkettőjüket fölmentette.

Az elsőfokú eljárást a két oktató esetében a Corvinus állandó, négytagú Etikai Bizottsága végezte. Az eljárás azt vizsgálta, hogy a két oktató megsértette-e az az Etikai Kódexben szereplő, a vizsgáztatás megkülönböztetés-mentességére vonatkozó követelményt. A bizottság mindkét esetben megalapozottnak találta, hogy ez a követelmény sérült, és mindkét oktatót elmarasztalta. Az egyik oktatóval szemben, aki a vizsgáztatást végezte, fegyelmi eljárás lefolytatását javasolták, a másik oktatót, aki az előbbi beosztottja, és a bizottság szerint elősegítette a kivételező vizsgáztatást, írásbeli megrovásban részesítették.

Az eljárás megfellebbezhető, ilyenkor másodfokon az általános rektorhelyettes végez vizsgálatot. De ez már nem volt olyan átlátható, mint az etikai bizottság vizsgálata, amelynek anyagaiba Ádám bejelentőként betekinthetett. Elvileg ez a jog a másodfoknál is megilletné, de Szabó Lajos rektorhelyettes az erre vonatkozó kérelmét elutasította. Végül a rektorhelyettes mindkét eljárás alá vont oktatót felmentette, mondván, hogy nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna a diákkal.

Hogy az ügynek van-e köze ahhoz, hogy távozik az egyetem éléről Takáts Előd, a Corvinus rektora, azt egyelőre nem tudni:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.