Szerinte ugyanis sérti az egyetemi önállóságot, hogy a kuratóriumban leszavazták a szenátus rektorjelöltjét.
Távozik a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványának éléről az a Stumpf István, aki a modellváltást magát is levezényelte kormánybiztosként, ennek oka az intézmény rektorválasztása körüli patthelyzet, írja a 444. Az alapítvány kuratóriuma ugyanis nem a szenátus, azaz az intézményvezetés, a tanárok és a hallgatók képviselete által jelölt Fiath Attilát szavazta meg rektornak, hanem a jelenlegi megbízott rektor, Horváth Ágnes hároméves kinevezéséről döntött.
Ezt Stumpf azonban nem fogadja el, közleménye szerint ugyanis Horváth munkája és a szenátusi vélemény ismeretében ő Fiathot szerette volna a vezetői feladatkörben, de 3:2 arányban leszavazták. Rajta kívül Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója is távozik a kuratóriumban, így vélhetően övé lehetett a másik ellenszavazat. Az egykoron a modellváltásért felelős kormánybiztostól mindenesetre roppant érdekesen hangzik, amikor arról ír, hogy ez a döntés
„sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”.
Mivel úgy látja, Horváth Ágnes rektori megbízása ellentétes lenne a vonatkozó jogi szabályozókkal, így patthelyzet alakult ki és senkit nem tudott felterjeszteni rektornak. Ezért meghosszabbította Horváth ideiglenes megbízását 3 hónappal és június 20-val lemondott a kuratóriumi elnökségről.
(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
