Szerinte ugyanis sérti az egyetemi önállóságot, hogy a kuratóriumban leszavazták a szenátus rektorjelöltjét.
Távozik a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványának éléről az a Stumpf István, aki a modellváltást magát is levezényelte kormánybiztosként, ennek oka az intézmény rektorválasztása körüli patthelyzet, írja a 444. Az alapítvány kuratóriuma ugyanis nem a szenátus, azaz az intézményvezetés, a tanárok és a hallgatók képviselete által jelölt Fiath Attilát szavazta meg rektornak, hanem a jelenlegi megbízott rektor, Horváth Ágnes hároméves kinevezéséről döntött.
Ezt Stumpf azonban nem fogadja el, közleménye szerint ugyanis Horváth munkája és a szenátusi vélemény ismeretében ő Fiathot szerette volna a vezetői feladatkörben, de 3:2 arányban leszavazták. Rajta kívül Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója is távozik a kuratóriumban, így vélhetően övé lehetett a másik ellenszavazat. Az egykoron a modellváltásért felelős kormánybiztostól mindenesetre roppant érdekesen hangzik, amikor arról ír, hogy ez a döntés
„sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”.
Mivel úgy látja, Horváth Ágnes rektori megbízása ellentétes lenne a vonatkozó jogi szabályozókkal, így patthelyzet alakult ki és senkit nem tudott felterjeszteni rektornak. Ezért meghosszabbította Horváth ideiglenes megbízását 3 hónappal és június 20-val lemondott a kuratóriumi elnökségről.
(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
