Van, ahol még július közepén is vizsgáznak: így alakulnak a vizsgaidőszakok az egyetemeken

A rezsiárak emelkedése megkavarta néhány egyetem szorgalmi időszakát, ezért van, ahol még a nyár közepén is lehetnek vizsgák. Összeszedtük, hogy a legnagyobb egyetemeken meddig tartanak a vizsgaidőszakok.

  • Tornyos Kata

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Június másodikán ér véget a szorgalmi időszak, ezután lesz egy pótlási hét. A vizsgákat június 12. és július 7. között tartják majd.

Budapesti Corvinus Egyetem

A Corvinuson június 8-ig jelentkezhetnek a diákok a vizsgákra a Neptunon keresztül, de a vizsgaidőszak már május 30-án elkezdődik és június 25-én ér véget. A negyedéves időbeosztású hallgatók számára a vizsgák csak június ötödikén kezdődnek el.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

A februárra előrehozott tavaszi szünet miatt május 27-én ér véget a szorgalmi időszak a tavaszi félévben és 29-én veszi kezdetét a vizsgaidőszak, ami egészen július közepéig, vagyis 15-ig eltart.

Óbudai Egyetem

A szorgalmi időszak június 3-én ér véget és ötödikén kezdődnek a vizsgák, az utolsót pedig július 8-án írják a diákok.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Május 27-én lesznek megtartva az utolsó órák és 29-én keződnek a vizsgák, ez az időszak egészen július 8-ig fog tartani.

Szegedi Tudományegyetem

A szorgalmi időszak már május 13-án véget ért és 15-én kezdetét vette a vizsgaidőszak, ami június 24-ig tart az egyetemen. Az UV (utóvizsga) hét július elsejéig tart majd.

Pécsi Tudományegyetem

Itt karonként eltérő lehet, hogy hogyan alakulnak a vizsgák, ezért érdemes ellátogatni a honlapra. A legtöbb esetben május közepén ért véget a szorgalmi időszak és 15-én volt az első vizsga, az utolsó pedig június 23-án lesz.

Miskolci Egyetem

Május utolsó napján, vagyis 31-én lesz az utolsó tanítási nap az egyetemen. Az első vizsgázóknak június elsejére kell felkészülniük a tananyagból és egészen július 7-ig tart a vizsgaidőszak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna