A ChatGPT azt mondta, ő írta a szakdolgozatokat, majdnem mindenkit megbuktatott a tanáruk

Vannak funkciók, amire nem kétséges, hogy használható-e a rendszer, hanem egészen biztos, hogy nem.

  • Tarnay Kristóf

Ahogyan egy korábbi cikkünkben már írtunk róla, a mesterséges intelligencia (MI) által generált szövegek felismerésére már vannak módszerek, de ezek azért távolról sem tökéletesek. Azt azonban, hogy valaki a ChatGPT-t használja ilyen detektálásra, még a saját készítőik sem javasolják, nem véletlenül készítettek külön programot erre a célra. (Amelyik a háromból egyedül felismerte a példaként beletáplált ChatGPT-s magyar szövegeket.) Ugyanis a nyelvi modell hajlamos „hallucinálni”, azaz amiről nem tud eleget, ott kitalál dolgokat és nem ritkán köti is az ebet a karóhoz: inkább legenerál egy sor sosemvolt újságcikk-linket, mintsem, hogy elismerje, hogy teljesen légből kapott eseményekről számolt be nekünk.

Egy texasi egyetemi oktató mégis a ChatGPT-t próbálta meg a beadott szakdolgozatok MI-szűrésére használni, ami miatt majdnem megbuktatott mindenkit. A Texas A&M University–Commerce tanára hétfőn arról értesítette az egyik végzős diákcsoportjának tagjait, hogy a diplomához fontos záróesszéikre mindenkinek egyest adott, mert a ChatGPT mindre azt mondta, hogy azokat ő, az MI írta, idézi a Rolling Stone cikkét a 444. Jared Mumm elmondása szerint mindezt kétszer is megtette, azonos végeredménnyel, ezután még fel is ajánlotta, hogy új feladatokat a diákoknak, hogy meglegyen a diplomájuk. A diákok azonban nem ismerték el, hogy MI-t használtak, ezt esszéik időbélyegzős, mentett változatainak elküldésével próbálták bizonyítani a tanáruknak. Aki azonban hajthatatlan volt.

Ezután azonban a sztori kikerült a Redditre, majd a nyilvánosságra kerülés után az egyetemvezetés is foglalkozni kezdett vele. A posztoló szerint egy diákot már felmentettek, ő az időbélyegzős megoldással tudta tisztázni magát, tőle a tanára elvileg bocsánatot is kért. A csavar a történetben, hogy két diák a bejegyzés írója szerint bevallotta, hogy tényleg MI-vel dolgozott. Ugyanakkor ez a detektálás módszerét már nem igazolja. Lévén, nem csak egyiküknél volt biztosan téves a megállapítás, de időközben a kommentelők az oktató saját szakdolgozatát is „leleplezték”, ugyanis a ChatGPT arra is simán rámondta, hogy MI-írta, majd a diákjainak írt leveleire is.

Az egyetem azt reagálta: az ügyben belső vizsgálatot folytatnak és bár több diák átmenetileg olyan értékelést kapott, mely szerint nem teljesítette az esszéjét, az ügy miatt cáfolták, hogy bárkit is megbuktattak volna, sőt már egynél több diákot is tisztáztak. Egyúttal bejelentették, hogy kidolgoznak MI-irányelveket. Nálunk az SZTE bölcsészkarán például már bevették a plágiumnyilatkozatba az MI-vel írt szövegeket is, ugyanakkor az egyetem által lapunknak példaként említett detektáló program sem igazán használható magyarul. A METU-n közben nemrég úgy bukott le egy magyar diák, hogy a beadandójában teljesen fals események és források szerepeltek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.