A ChatGPT azt mondta, ő írta a szakdolgozatokat, majdnem mindenkit megbuktatott a tanáruk

Vannak funkciók, amire nem kétséges, hogy használható-e a rendszer, hanem egészen biztos, hogy nem.

  • Tarnay Kristóf

Ahogyan egy korábbi cikkünkben már írtunk róla, a mesterséges intelligencia (MI) által generált szövegek felismerésére már vannak módszerek, de ezek azért távolról sem tökéletesek. Azt azonban, hogy valaki a ChatGPT-t használja ilyen detektálásra, még a saját készítőik sem javasolják, nem véletlenül készítettek külön programot erre a célra. (Amelyik a háromból egyedül felismerte a példaként beletáplált ChatGPT-s magyar szövegeket.) Ugyanis a nyelvi modell hajlamos „hallucinálni”, azaz amiről nem tud eleget, ott kitalál dolgokat és nem ritkán köti is az ebet a karóhoz: inkább legenerál egy sor sosemvolt újságcikk-linket, mintsem, hogy elismerje, hogy teljesen légből kapott eseményekről számolt be nekünk.

Egy texasi egyetemi oktató mégis a ChatGPT-t próbálta meg a beadott szakdolgozatok MI-szűrésére használni, ami miatt majdnem megbuktatott mindenkit. A Texas A&M University–Commerce tanára hétfőn arról értesítette az egyik végzős diákcsoportjának tagjait, hogy a diplomához fontos záróesszéikre mindenkinek egyest adott, mert a ChatGPT mindre azt mondta, hogy azokat ő, az MI írta, idézi a Rolling Stone cikkét a 444. Jared Mumm elmondása szerint mindezt kétszer is megtette, azonos végeredménnyel, ezután még fel is ajánlotta, hogy új feladatokat a diákoknak, hogy meglegyen a diplomájuk. A diákok azonban nem ismerték el, hogy MI-t használtak, ezt esszéik időbélyegzős, mentett változatainak elküldésével próbálták bizonyítani a tanáruknak. Aki azonban hajthatatlan volt.

Ezután azonban a sztori kikerült a Redditre, majd a nyilvánosságra kerülés után az egyetemvezetés is foglalkozni kezdett vele. A posztoló szerint egy diákot már felmentettek, ő az időbélyegzős megoldással tudta tisztázni magát, tőle a tanára elvileg bocsánatot is kért. A csavar a történetben, hogy két diák a bejegyzés írója szerint bevallotta, hogy tényleg MI-vel dolgozott. Ugyanakkor ez a detektálás módszerét már nem igazolja. Lévén, nem csak egyiküknél volt biztosan téves a megállapítás, de időközben a kommentelők az oktató saját szakdolgozatát is „leleplezték”, ugyanis a ChatGPT arra is simán rámondta, hogy MI-írta, majd a diákjainak írt leveleire is.

Az egyetem azt reagálta: az ügyben belső vizsgálatot folytatnak és bár több diák átmenetileg olyan értékelést kapott, mely szerint nem teljesítette az esszéjét, az ügy miatt cáfolták, hogy bárkit is megbuktattak volna, sőt már egynél több diákot is tisztáztak. Egyúttal bejelentették, hogy kidolgoznak MI-irányelveket. Nálunk az SZTE bölcsészkarán például már bevették a plágiumnyilatkozatba az MI-vel írt szövegeket is, ugyanakkor az egyetem által lapunknak példaként említett detektáló program sem igazán használható magyarul. A METU-n közben nemrég úgy bukott le egy magyar diák, hogy a beadandójában teljesen fals események és források szerepeltek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.