A BME csapata nyert egy nemzetközi versenyen Regensburgban

Öt ország nyolc egyetemének csapatai mérkőztek meg a versenyen, ahol a BME csapatának innovatív vállalkozási tervét találta legjobbnak a zsűri.

  • Tornyos Kata

A bajorországi Regensburgban rendezett "Danube Cup" versenyen a Mészáros Márton, Farkas Szabolcs és Mogyoróssy Nóra összetételű "Gellit" csapat szerezte meg az első díjat, és kapta meg a vele járó ezer eurós fődíjat. A Gellit olyan innovációt kínál a farmok számára, amellyel az állati hulladékot kiváló minőségű talajjavító termékké alakíthatják át.

 

Az erről szóló videót ide kattintva nézhetitek meg.

A Danube Cup hallgatói innovációkról és startupokról szóló versenysorozatot eredetileg Vecsenyi János, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének címzetes egyetemi tanára, valamint Danyi Pál, a tanszék egyetemi docense hívta életre hét évvel ezelőtt a Műegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vállalkozó hallgatói számára.

A 2016-ban elindult Danube Cup startup versenyt rövid időn belül jelentős nemzetközi érdeklődés is övezte: több Duna-menti egyetem is csatlakozott a versenysorozathoz, ami a hozzá kapcsolódó konferenciával együtt mára egy szakmai hálózattá és sikeres társadalmi vállalkozássá nőtte ki magát – olvasható a BME oldalán.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.