10 amerikai egyetemre, köztük a Harvardra is felvettek egy magyar diákot

Lontay Olivért összesen tíz amerikai és két angliai egyetemre vették fel.

  • Tornyos Kata

Olivér a  Budapesti Osztrák Iskolába járt, emellett három évet töltött a Milestone Intézetben és végig tudatosan Amerikába készült. Olyan helyen képzelte el magát, ahol értékes kapcsolatokat tud építeni, világhírű tanároktól tanulhat és a közgazdaságtól kezdve, a színészeten át, az alkalmazott matematikáig bármilyen órát felvehet. A Harvard sokak számára a nagybetűs egyetem, ahol a felvételi arány 3.5 százalék körül mozog és a nemzetközi hallgatók aránya csupán 12 százalék - olvasható a Milestone Institute Facebook oldalán.

Olivér Amerikában született, ezért is szeretett volna oda visszamenni a gimnázium után. Élnek ott rokonai, így nem kell teljesen egyedül nekivágnia az egyetemi életnek. Szerinte az amerikai oktatási rendszer sokkal diákközpontúbb és lehetővé teszi a kiscsoportos foglalkozásokat.

Először több visszautasító levelet is kapott, ekkor kicsit kétségbeesett, de végül kiderült:  tíz amerikai egyetemre is felvételt nyert, köztük a Harvarda, a UC Berkeley-re és Georgetown-ra is. Végül a Harvard mellett döntött és szeptembertől ott folytatja tanulmányait.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.