Megjelent az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikája, amely a 2022-es adatokat dolgozza fel. Összegyűjtöttük, hogy melyek voltak a legnépszerűbb nyelvek a tavalyi évben.
Összesen 30705 ember szerzett nyelvvizsgát 2022 második félévében, legtöbben – 25303-an – angol nyelvből. Ezt a német követi, amelyből kicsit több mint négyezren szereztek bizonyítványt. Vizsgáztak még francia, eszperantó, cigány, arab, horvát, latin, magyar, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák, török és ukrán nyelvekből is.
A szintek szerinti statisztikából az derül ki, hogy közel négyszer annyian szereztek középfokú nyelvvizsgát, mint felsőfokút, az előbbit összesen 23736 ember tette le sikeresen, ebből több mint 19000 ember angol nyelvből. Alapfokból pedig 847-en kaptak bizonyítványt.
Egész éves statisztikák
Az is kiderül, hogy a teljes 2022-es évet nézve az egyes nyelvekből hány sikeres és hány sikertelen nyelvvizsga született: ez alapján összesen 83145-en mérettették meg a tudásukat, és ebből 60631 ember sikeresen kiállta a próbát. A sikertelen vizsgák nagy része angol nyelvből született, de ez nem meglepő, hiszen abból vizsgáztak a legtöbben. Az arányokat nézve a francia, spanyol és cigány nyelvek adatai a legmeglepőbbek, ugyanis itt majdnem annyian távoztak bizonyítvány nélkül, mint amennyien sikeresen teljesítettek.
Nem csak a húszéveseké a világ
25 hatvanöt év felettinek sikerült a nyelvvizsga valamelyik nyelvből, még egy svédül tanuló is volt közöttük. De természetesen a legtöbben a 14-19 és a 20-24 éves korosztályból mentek el a vizsgára.
Ahogy nő az évek száma, úgy csökken a vizsgázóké.
A legtöbb vizsgázó Kelet-Magyarországon született
Az is látszik, hogy a születési hely régiója szerint hány nyelvvizsgát szereztek: Kelet-Magyarországon majdnem 33 000 ezret, Budapesten közel 25 000-et, de Nyugat-Magyarország sem maradt le sokkal, 22 499 onnan származó ember kapott bizonyítványt. Külföldi vizsgázók is voltak: összesen 2794-en.
Visszaigényelhető a nyelvvizsga ára
Ne feledjétek, hogy ha sikeresen letettétek a nyelvvizsgát és ez az első, akkor visszaigényelhetitek az árát. Ennek a pontos menetéről egy korábbi cikkünkben írtunk:
Decemberben írtunk arról, hogy megjelent a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről szóló jogszabály, ami azt jelenti, hogy a diplomák kiadásának nem lesz „központi” feltétele a legalább egy (és legalább B2-es) nyelvvizsga megszerzése. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hallgatóktól nem lesz elvárt a nyelvtudás megszerzése, ugyanis a törvény előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek idegen szaknyelvi ismereteket kell oktatniuk. Sőt: akár úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.
Az Oktatási Hivatal teljes statisztikája innen érhető el.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
