Újabb magyar siker: a Cambridge-i Egyetemen tanulhat majd zenét egy orgonáló diák

Zenetudomány és zeneszerzés szakon tanulhat majd a világ egyik legjobb egyetemén.

  • Eduline

Sipos Áron a Milestone Intézet Senior évfolyamos diákja, Stachó László mentoráltja, felvételt nyert a Cambridge Egyetem Zenetudomány és zeneszerzés (Music) szakára - osztotta meg Facebookon a Milestone Intézet.

 

Sipos Áron a Milestone Intézet Senior évfolyamos diákja, Stachó László mentoráltja, felvételt nyert a Cambridge Egyetem...

Posted by Milestone Institute on Saturday, April 8, 2023

A fiatal orgonista az eddigi tapasztalatairól és a jövőbeli terveiről is beszámolt. Elmondása szerint még nem tudja, pontosan hol kezdi majd az őszi félévet, hiszen több külföldi egyetemre, köztük a finn Zeneakadémiára és egy kanadai intézménybe is jelentkezett, a szíve azonban Cambridge-be húz, és bár oda már fel is vették, egyelőre nem éli bele magát a sikerbe, hiszen a tanulmányai elkezdéséhez megfelelő összegű ösztöndíjakat is szereznie kell.

"Ha valaki jó egyetemre akar járni, legyen szerelmes abba, amit csinál. A folyamat során annyiszor fogod megkérdőjelezni magad és azt, hogy miért vágtál bele, hogy kell az a szenvedély, amivel a tárgy felé fordulsz. Már fiatal korodtól kezdve" - tanácsolja azoknak, akik hozzá hasonlóan belevágnának a külföldi felvételibe.

A tehettséggonzó Milestone Intézet diákjai közül idén egyébként már többen is bejutottak a brit topegyetemre, róluk ebben a cikkben írtunk:

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.