Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A várost is érintő ügyet túlságosan „aktuálpolitikainak” érezte ugyanis az intézmény vezetése. Pedig ugyanitt az egyik miniszter a szankciókról nyugodtan előadhatott.
„Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri?” – ezzel a címmel szeretett volna egy intézeti szemináriumot tartani Debreceni Egyetemen Fábián István vegyészprofesszor, az intézmény volt rektora április 11-én. Ám Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) dékánja megtiltotta az esemény megrendezését, írja a Debreciner. A lap által nyilvánosságra hozott levelében ugyanis azt írja, az egyetem Működési Rendje szerint nem ad helyet aktuálpolitikai kérdés megvitatásának.
Ezért a Debrecent közvetlenül is érintő ügyről szóló előadás intézeti szemináriumként való meghirdetését és egyetemi rendezvénykét való megtartását levelében megtiltotta a dékán. Várnagy Katalinnak, a kar Kémiai Intézetének igazgatójának címzett levelében azt írta, a témáról az egyetemen kívül, nem egyetemi eseményként tarthatnak csak rendezvényt, az intézmény infrastruktúrája és szakmai fórumai erre nem használhatók. A portál felhívja a figyelmet, hogy a döntés azért furcsa, mert néhány hete a felsőoktatási intézményben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter „A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra” címmel tartott előadást a hallgatóknak. Ebben az esetben úgy tűnik, nemcsak az aktuálpolitikai téma nem okozott problémát, de az sem, hogy azt egy gyakorló politikus adta is elő.
Fábián István egy körlevélben reagált a döntésre. „Mély megdöbbenéssel és felháborodással értesültem a letűnt idők keserű hangulatát és gyakorlatát idéző döntésről, amit a dékán az előadásom tartalmának ismerete nélkül hozott meg” – idézi a levelet a lap. Hozzátéve: a volt rektor szerint az előadása nem is lett volna politikai tartalmú, amit abból sejthetett volna az intézményvezető, hogy ugyanezzel a címmel már tartott egy szakmai előadást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság ülésén is. A mostani előadását a dékáni tiltás ellenére is megtartják az eredeti időpontban, de nem az egyetemen, hanem végül az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának székházában.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.