A jelenlegi helyzet nemzetközi szinten is nagyon rossz fényt vet a magyar egyetemekre és önmagában a felsőoktatásra is.
Nyílt levélben reagált az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a 21 alapítványi egyetem rektorainak levelére, amit Ursula von der Leyennek írtak. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma tragikomikusnak tartja a 21 alapítványi rektor próbálkozását, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat becsületbeli ügyként állítsák be.
Szerintük a kialakult helyzet valóban rendkívül súlyosan érinti a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetközi hírnevét, de ezért egyértelműen a magyar kormány a felelős, így felszólítják a 21 rektort, hogy rajtuk kérjék számon a kialakult helyzetet, „vagy hozzák meg az egyetlen tisztességes döntést, és tiltakozásként mondjanak le, ne tetézzék tovább a szégyent, ami a magyar felsőoktatást eddigi hallgatásukkal, időnként tevőleges közreműködésükkel érte”.
Hozzáteszik, a rektorok azzal érvelnek, hogy az átalakítást a szenátusok is megszavazták. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának véleménye szerint a jelenlegi állapot és az ide vezető út az egyetemi autonómia hitvány és elkeserítő paródiája.
Az ADF határozott álláspontja továbbá, hogy "egyetlen szenátus, rektor vagy hallgatói önkormányzat sem mondhat le az egyetemi autonómia évszázados hagyományáról, mint ahogy egy diktatúrába süllyedt ország sem mond le arról, hogy az elnyomásból megmenekülve később újra szabad és virágzó nemzet legyen".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
