Levelet írtak Ursula von der Leyennek a modellváltó egyetemek rektorai

Levelet írtak Ursula von Leydennek írt levelet a modellváltó egyetemek rektorai. Azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy rendezzék az intézmények helyzetét, amelyet kizártak az Erasmus- és a Horizont-programból.

  • Eduline

A Metropol azt írja, a levélben a rektorok kifogásolják, hogy az Európai Bizottság 182 ezer hallgatót és 18 ezer oktatót zárt ki a nemzetközi programokból, miközben a modellváltás az egyetemek szenátusainak több mint kétharmados támogatásával ment végbe.

A magyar rektorok kérik valamennyi a helyzet rendezését, és a magyar felsőoktatás eszmei és anyagi értékeiben okozott károk azonnali jóvátételét – szerintük az Európai Bizottság döntése korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát, a hallgatókért, oktatókért, kutatókért folyó versengést, és így a modellváltó egyetemeken tanulók és dolgozók az EU másodrendű polgárai lettek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.