Megvertek és őrizetbe vettek egy afganisztáni egyetemi tanárt, aki tiltakozásképpen élő adásban tépte szét a diplomáit

Az afgán hatóságok megvertek és őrizetbe vettek egy tanárt, aki a televízióban felszólalt, amiért a tálibok megtiltották a nőknek az egyetemi továbbtanulást - közölte pénteken a sértett munkatársa.

  • eduline/mti

Decemberben Iszmail Masal az ország egyik legnagyobb magáncsatornájának, a TOLOnews afgán hírtelevíziónak adott interjújában élőben tépte szét diplomáit, hogy felszólaljon a nők tanuláshoz való joga mellett.

Az elmúlt napokban a helyi tévécsatornák azt mutatták, amint Masal - aki három kabuli magánegyetemen folytatott munkaviszonyáról is lemondott - egy könyvekkel teli kocsit tologat a főváros utcáin, és a járókelőknek ajánlja őket.

Munkatársa, Farid Ahmad Fazli pénteken az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy Masalt "kegyetlenül megverték, és a megalázott embert a tálib rendszer tagjai elcipelték". Őrizetbe vételét egy tálib tisztviselő is megerősítette. Abdul Hak Hammád, az Információs és Kulturális Minisztérium igazgatója azt írta a Twitteren, hogy Masal professzor egy ideje provokatív cselekményeket követ el a rendszer ellen. Hozzátette, hogy "a biztonsági szolgálatok vizsgálatra vitték (a férfit)".

A tanárt csütörtökön tartóztatták le anélkül, hogy "bármilyen bűncselekményt elkövetett volna" - nyilatkozott Fazli. Mint mondta, könyveket adott ingyen nőknek és férfiaknak. Hozzátette, hogy még mindig őrizetben van, és nem tudni, hogy hol. A képsorok, amelyeken Masal a tévében dühödten széttépte diplomáit, gyorsan terjedtek a közösségi oldalakon.

Afganisztán mélyen konzervatív és patriarchális társadalmában ritka, hogy egy férfi a nők érdekében tiltakozzon, de a professzor hangsúlyozta, a folytatja kampányát a nők jogainak érvényesítéséért.

Korábbi ígéreteik ellenére a tálibok az iszlámnak azt a szélsőségesen szigorú értelmezését érvényesítik, amely korábbi időszakukat (1996-2001) jellemezte, és 2021 augusztusi visszatérésük óta folyamatosan szorítják ki a nőket a nyilvános térből.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.