Nem nehéz kitalálni, mi okozta a komoly visszaesést - a friss felmérések szerint a Brexit hatására megnövekedett költségek rettentik el a legjobban a felvételizőket.
Az EU-ból érkező elsőéves hallgatók számának jelentős csökkenését az egyetemi támogatások rendszerének változása okozhatta – jelentette a Higher Education Statistics Agency, mely nemrég tette közzé a Brexit utáni első teljes év adatait.
A diákok nem meglepő, hogy a Brexitet tekintik az elsődleges elrettentő tényezőnek - írja a The Guardian -, a lakhatási támogatások és a diákhitel sem érhető már el azon uniós diákoknak, akiknek még nincs letelepedési státusza az Egyesült Királyságban.
Az EU-ból alap- vagy posztgraduális képzésre beiratkozott hallgatók száma a Brexit hatálybalépése előtti évről, 2020-ról 66 680-ról 2021-re 31 000-re csökkent. Ez volt az első év, amikor az uniós hallgatókat ugyanúgy kezelték, mint a Kínából vagy Indiából érkezőket. A Brexit hatása ezen belül legkomolyabban az alapképzéseket érintette, a hivatalos adatok szerint 2021-ben mindössze 13 155 uniós diák iratkozott be első évfolyamra, szemben az előző évi 37 530 gólyával.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
