Több mint felére csökkent az uniós tagállamokból érkező hallgatók száma a brit egyetemeken

Nem nehéz kitalálni, mi okozta a komoly visszaesést - a friss felmérések szerint a Brexit hatására megnövekedett költségek rettentik el a legjobban a felvételizőket.

  • Eduline

Az EU-ból érkező elsőéves hallgatók számának jelentős csökkenését az egyetemi támogatások rendszerének változása okozhatta – jelentette a Higher Education Statistics Agency, mely nemrég tette közzé a Brexit utáni első teljes év adatait.

A diákok nem meglepő, hogy a Brexitet tekintik az elsődleges elrettentő tényezőnek - írja a The Guardian -, a lakhatási támogatások és a diákhitel sem érhető már el azon uniós diákoknak, akiknek még nincs letelepedési státusza az Egyesült Királyságban.

Az EU-ból alap- vagy posztgraduális képzésre beiratkozott hallgatók száma a Brexit hatálybalépése előtti évről, 2020-ról 66 680-ról 2021-re 31 000-re csökkent. Ez volt az első év, amikor az uniós hallgatókat ugyanúgy kezelték, mint a Kínából vagy Indiából érkezőket. A Brexit hatása ezen belül legkomolyabban az alapképzéseket érintette, a hivatalos adatok szerint 2021-ben mindössze 13 155 uniós diák iratkozott be első évfolyamra, szemben az előző évi 37 530 gólyával.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.