Nem nehéz kitalálni, mi okozta a komoly visszaesést - a friss felmérések szerint a Brexit hatására megnövekedett költségek rettentik el a legjobban a felvételizőket.
Az EU-ból érkező elsőéves hallgatók számának jelentős csökkenését az egyetemi támogatások rendszerének változása okozhatta – jelentette a Higher Education Statistics Agency, mely nemrég tette közzé a Brexit utáni első teljes év adatait.
A diákok nem meglepő, hogy a Brexitet tekintik az elsődleges elrettentő tényezőnek - írja a The Guardian -, a lakhatási támogatások és a diákhitel sem érhető már el azon uniós diákoknak, akiknek még nincs letelepedési státusza az Egyesült Királyságban.
Az EU-ból alap- vagy posztgraduális képzésre beiratkozott hallgatók száma a Brexit hatálybalépése előtti évről, 2020-ról 66 680-ról 2021-re 31 000-re csökkent. Ez volt az első év, amikor az uniós hallgatókat ugyanúgy kezelték, mint a Kínából vagy Indiából érkezőket. A Brexit hatása ezen belül legkomolyabban az alapképzéseket érintette, a hivatalos adatok szerint 2021-ben mindössze 13 155 uniós diák iratkozott be első évfolyamra, szemben az előző évi 37 530 gólyával.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
