Több online kurzus után a budapesti székhelyükön szerveznek téli egyetemet.
"Láthatatlan egyetemet" indított a CEU az Ukrajnában élő vagy onnan elmenekült diákoknak Budapesten - írja az egyetem.
Trencsényi Balázs, az egyetem történészprofesszora és a program ötletgazdája szerint a kezdeményezés eddig sikeresnek bizonyult: tavasszal négy online kurzust tartottak mintegy 30 intézmény 140 hallgatójának és 70 oktatójának bevonásával, akikkel júliusban Lvivben és Budapesten személyesen is találkoztak, ősszel pedig hét tematikus online kurzust tartottak 200 hallgató és 60 már végzett diák számára.
A program következő részeként úgynevezett "téli iskolát" tartanak majd a CEU budapesti telephelyén, amire 15 európai országból várják 11 olyan ukrán egyetem hallgatóit, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni az otthonukat.
A program Emine Ziyatdinova, Londonban élő krími dokumentumfotós előadásával kezdődik, de ott lesz a Nobel-díjas Oleksandra Matviichuk emberi jogi ügyvéd, Ivars Ijabs európai parlamenti képviselő és ukrán szociológusok, költők, egyetemi professzorok is, akik a nemzetközi médiaháborúról, az újságírásról és a háborús bűnökről is fognak előadásokat tartani.
"Mivel az ukrán felsőoktatást szétzúzta a bombázás, a világon számos kezdeményezés próbál úgy segíteni, hogy vendégösztöndíjakat ajánl tanároknak, kutatóknak és diákoknak. A programunk azokra való tekintettel készült, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az országot, amelynek a háború után szüksége lesz rájuk” - mondta Kontler László, az intézmény rektorhelyettese, aki szerint megrendítő azt látni, hogy az online előadásokra sokszor menhelyekről jelentkeznek be a résztvevők.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
