Több online kurzus után a budapesti székhelyükön szerveznek téli egyetemet.
"Láthatatlan egyetemet" indított a CEU az Ukrajnában élő vagy onnan elmenekült diákoknak Budapesten - írja az egyetem.
Trencsényi Balázs, az egyetem történészprofesszora és a program ötletgazdája szerint a kezdeményezés eddig sikeresnek bizonyult: tavasszal négy online kurzust tartottak mintegy 30 intézmény 140 hallgatójának és 70 oktatójának bevonásával, akikkel júliusban Lvivben és Budapesten személyesen is találkoztak, ősszel pedig hét tematikus online kurzust tartottak 200 hallgató és 60 már végzett diák számára.
A program következő részeként úgynevezett "téli iskolát" tartanak majd a CEU budapesti telephelyén, amire 15 európai országból várják 11 olyan ukrán egyetem hallgatóit, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni az otthonukat.
A program Emine Ziyatdinova, Londonban élő krími dokumentumfotós előadásával kezdődik, de ott lesz a Nobel-díjas Oleksandra Matviichuk emberi jogi ügyvéd, Ivars Ijabs európai parlamenti képviselő és ukrán szociológusok, költők, egyetemi professzorok is, akik a nemzetközi médiaháborúról, az újságírásról és a háborús bűnökről is fognak előadásokat tartani.
"Mivel az ukrán felsőoktatást szétzúzta a bombázás, a világon számos kezdeményezés próbál úgy segíteni, hogy vendégösztöndíjakat ajánl tanároknak, kutatóknak és diákoknak. A programunk azokra való tekintettel készült, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az országot, amelynek a háború után szüksége lesz rájuk” - mondta Kontler László, az intézmény rektorhelyettese, aki szerint megrendítő azt látni, hogy az online előadásokra sokszor menhelyekről jelentkeznek be a résztvevők.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
