"Láthatatlan egyetemet" indít ukrajnai diákoknak a CEU

Több online kurzus után a budapesti székhelyükön szerveznek téli egyetemet.

  • Eduline

"Láthatatlan egyetemet" indított a CEU az Ukrajnában élő vagy onnan elmenekült diákoknak Budapesten - írja az egyetem.

Trencsényi Balázs, az egyetem történészprofesszora és a program ötletgazdája szerint a kezdeményezés eddig sikeresnek bizonyult: tavasszal négy online kurzust tartottak mintegy 30 intézmény 140 hallgatójának és 70 oktatójának bevonásával, akikkel júliusban Lvivben és Budapesten személyesen is találkoztak, ősszel pedig hét tematikus online kurzust tartottak 200 hallgató és 60 már végzett diák számára.

A program következő részeként úgynevezett "téli iskolát" tartanak majd a CEU budapesti telephelyén, amire 15 európai országból várják 11 olyan ukrán egyetem hallgatóit, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni az otthonukat.

A program Emine Ziyatdinova, Londonban élő krími dokumentumfotós előadásával kezdődik, de ott lesz a Nobel-díjas Oleksandra Matviichuk emberi jogi ügyvéd, Ivars Ijabs európai parlamenti képviselő és ukrán szociológusok, költők, egyetemi professzorok is, akik a nemzetközi médiaháborúról, az újságírásról és a háborús bűnökről is fognak előadásokat tartani.

"Mivel az ukrán felsőoktatást szétzúzta a bombázás, a világon számos kezdeményezés próbál úgy segíteni, hogy vendégösztöndíjakat ajánl tanároknak, kutatóknak és diákoknak. A programunk azokra való tekintettel készült, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az országot, amelynek a háború után szüksége lesz rájuk” - mondta Kontler László, az intézmény rektorhelyettese, aki szerint megrendítő azt látni, hogy az online előadásokra sokszor menhelyekről jelentkeznek be a résztvevők.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.