"Láthatatlan egyetemet" indít ukrajnai diákoknak a CEU

Több online kurzus után a budapesti székhelyükön szerveznek téli egyetemet.

  • Eduline

"Láthatatlan egyetemet" indított a CEU az Ukrajnában élő vagy onnan elmenekült diákoknak Budapesten - írja az egyetem.

Trencsényi Balázs, az egyetem történészprofesszora és a program ötletgazdája szerint a kezdeményezés eddig sikeresnek bizonyult: tavasszal négy online kurzust tartottak mintegy 30 intézmény 140 hallgatójának és 70 oktatójának bevonásával, akikkel júliusban Lvivben és Budapesten személyesen is találkoztak, ősszel pedig hét tematikus online kurzust tartottak 200 hallgató és 60 már végzett diák számára.

A program következő részeként úgynevezett "téli iskolát" tartanak majd a CEU budapesti telephelyén, amire 15 európai országból várják 11 olyan ukrán egyetem hallgatóit, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni az otthonukat.

A program Emine Ziyatdinova, Londonban élő krími dokumentumfotós előadásával kezdődik, de ott lesz a Nobel-díjas Oleksandra Matviichuk emberi jogi ügyvéd, Ivars Ijabs európai parlamenti képviselő és ukrán szociológusok, költők, egyetemi professzorok is, akik a nemzetközi médiaháborúról, az újságírásról és a háborús bűnökről is fognak előadásokat tartani.

"Mivel az ukrán felsőoktatást szétzúzta a bombázás, a világon számos kezdeményezés próbál úgy segíteni, hogy vendégösztöndíjakat ajánl tanároknak, kutatóknak és diákoknak. A programunk azokra való tekintettel készült, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az országot, amelynek a háború után szüksége lesz rájuk” - mondta Kontler László, az intézmény rektorhelyettese, aki szerint megrendítő azt látni, hogy az online előadásokra sokszor menhelyekről jelentkeznek be a résztvevők.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.