Az alapítványi egyetemek hallgatóit igen, de a Magyarországra érkező külföldieket nem tiltják ki az Erasmus-programból

Az Európai Bizottság döntése szerint a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói nem vehetnek részt az Erasmus-programban. Viszont - úgy tűnik - külföldi hallgatók ezekre az egyetemekre is érkezhetnek erasmusosként.

  • Eduline

Nem érinti a Magyarországra érkező külföldi hallgatókat az alapítványi egyetemek kizárása az Erasmus+-programból – írja oldalán a program magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány.

Január elején jutott a Népszava tudomására, hogy az Európai Bizottság döntése szerint kitiltják a modellváltó egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ mobilitási programból, mivel az érintett huszonegy magyar intézmény működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését.

A döntés a 2022. december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik, a 2023-as hallgatói és oktatói pályázatokat azonban egyelőre nem érinti, a Tempus Közalapítvány szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények 26 millió eurót kaptak a mobilitási program megvalósítására, ami idén több mint tízezer hallgató és oktató külföldi ösztöndíjának finanszírozását teszi lehetővé.

ACorvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem azt írta, hogy ha szükséges, saját zsebből fogják finanszírozni a hallgatóik külföldi ösztöndíjait, míg a MATE saját ösztöndíjprogramot indítana, ha kimaradnak az Erasmusból. Arról eddig sehol sem esett szó, hogy a kizárás vajon érinti-e az alapítványi egyetemekre érkező külföldi hallgatókat. A Tempus Közalapítvány azonban most azt írja; „A döntés nem érinti a Magyarországra érkező külföldi egyetemi hallgatók Erasmus+ ösztöndíját."

A döntést egyébként a Magyar Rektori Konferencia "elfogadhatatlannak" minősítette, az Oktatási Hálózat pedig a kormányt tette felelőssé érte, míg Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő az M1-nek azt mondta, "nem is nagyon értik" a konfliktust.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.