Az alapítványi egyetemek hallgatóit igen, de a Magyarországra érkező külföldieket nem tiltják ki az Erasmus-programból

Az Európai Bizottság döntése szerint a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói nem vehetnek részt az Erasmus-programban. Viszont - úgy tűnik - külföldi hallgatók ezekre az egyetemekre is érkezhetnek erasmusosként.

  • Eduline

Nem érinti a Magyarországra érkező külföldi hallgatókat az alapítványi egyetemek kizárása az Erasmus+-programból – írja oldalán a program magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány.

Január elején jutott a Népszava tudomására, hogy az Európai Bizottság döntése szerint kitiltják a modellváltó egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ mobilitási programból, mivel az érintett huszonegy magyar intézmény működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését.

A döntés a 2022. december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik, a 2023-as hallgatói és oktatói pályázatokat azonban egyelőre nem érinti, a Tempus Közalapítvány szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények 26 millió eurót kaptak a mobilitási program megvalósítására, ami idén több mint tízezer hallgató és oktató külföldi ösztöndíjának finanszírozását teszi lehetővé.

ACorvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem azt írta, hogy ha szükséges, saját zsebből fogják finanszírozni a hallgatóik külföldi ösztöndíjait, míg a MATE saját ösztöndíjprogramot indítana, ha kimaradnak az Erasmusból. Arról eddig sehol sem esett szó, hogy a kizárás vajon érinti-e az alapítványi egyetemekre érkező külföldi hallgatókat. A Tempus Közalapítvány azonban most azt írja; „A döntés nem érinti a Magyarországra érkező külföldi egyetemi hallgatók Erasmus+ ösztöndíját."

A döntést egyébként a Magyar Rektori Konferencia "elfogadhatatlannak" minősítette, az Oktatási Hálózat pedig a kormányt tette felelőssé érte, míg Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő az M1-nek azt mondta, "nem is nagyon értik" a konfliktust.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.