Az alapítványi egyetemek hallgatóit igen, de a Magyarországra érkező külföldieket nem tiltják ki az Erasmus-programból

Az Európai Bizottság döntése szerint a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói nem vehetnek részt az Erasmus-programban. Viszont - úgy tűnik - külföldi hallgatók ezekre az egyetemekre is érkezhetnek erasmusosként.

  • Eduline

Nem érinti a Magyarországra érkező külföldi hallgatókat az alapítványi egyetemek kizárása az Erasmus+-programból – írja oldalán a program magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány.

Január elején jutott a Népszava tudomására, hogy az Európai Bizottság döntése szerint kitiltják a modellváltó egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ mobilitási programból, mivel az érintett huszonegy magyar intézmény működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését.

A döntés a 2022. december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik, a 2023-as hallgatói és oktatói pályázatokat azonban egyelőre nem érinti, a Tempus Közalapítvány szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények 26 millió eurót kaptak a mobilitási program megvalósítására, ami idén több mint tízezer hallgató és oktató külföldi ösztöndíjának finanszírozását teszi lehetővé.

ACorvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem azt írta, hogy ha szükséges, saját zsebből fogják finanszírozni a hallgatóik külföldi ösztöndíjait, míg a MATE saját ösztöndíjprogramot indítana, ha kimaradnak az Erasmusból. Arról eddig sehol sem esett szó, hogy a kizárás vajon érinti-e az alapítványi egyetemekre érkező külföldi hallgatókat. A Tempus Közalapítvány azonban most azt írja; „A döntés nem érinti a Magyarországra érkező külföldi egyetemi hallgatók Erasmus+ ösztöndíját."

A döntést egyébként a Magyar Rektori Konferencia "elfogadhatatlannak" minősítette, az Oktatási Hálózat pedig a kormányt tette felelőssé érte, míg Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő az M1-nek azt mondta, "nem is nagyon értik" a konfliktust.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?