Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A Corvinus és a MOME után a Semmelweis Egyetem is megszólalt az erasmusos kizárás ügyében.
2024. július végéig rendelkezésre állnak a nemzetközi tapasztalatszerzéshez szükséges pályázati lehetőségek a Semmelweisen
- reagált az intézmény arra a hírre, miszerint a huszonegy modellváltó egyetemeket kizárják az Erasmus+ programból. Hozzáteszik: a már elnyert pályázatok és a már elindult projektek megvalósulnak, ezeknek a szerződéseit ugyanis már aláírták, és a finanszírozásuk folyamatos.
Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság huszonegy magyar, alapítványi fenntartású egyetemtől vonhatja meg az Erasmus+ hallgatói mobilitás, és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra járó támogatásokat, mivel azok vezető testületében az Európai Unió figyelmeztetése ellenére továbbra is aktív politikusok, magasrangú politikai tisztségviselők és miniszterek ülnek. Mivel ezek működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését - hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak rájuk - ,,összeférhetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, ahol maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek."
A döntés miatt több ezer hallgató terveit írhatja át. A járvány előtti utolsó évben, 2019-ben körülbelül 4800 magyar egyetemista utazott külföldre erasmusosként. A Semmelweisről ebben a tanévben kétszáz hallgató és oktató vesz részt a programban. Az egyetem hozzátette: a további bilaterális mobilitási programok továbbra is elérhetőek, elsősorban Európán kívüli országokba lehet ezekkel kiutazni, például az Egyesült Államokba, Japánba, Dél-Koreába.
Corvinus: megkezdték az egyeztetéseket
A hírre a huszonegy alapítványi egyetem közül elsőként a Corvinus reagált, amely egyébként az egyik legtöbb résztvevőt kiküldő magyar felsőoktatási intézmény.
Az egyetem kedd reggel megjelent közleménye szerint az Európai Bizottság döntése „a jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti", és „megkezdték az egyeztetéseket az uniós támogatásokra vonatkozó új szabályok jogi értelmezéséről", ezek részleteiről a későbbiekben tájékoztatják a hallgatókat.
A 444 információ szerint egy másik érintett intézmény, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kuratóriumi elnöke körlevelet küldött a diákoknak amelyben azt írta; csak félreértésről lehet szó, mivel a modellváltás óta hússzorosára emelkedett a sikeres uniós pályázatok értéke a művészeti egyetemen.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.