A Corvinus és a MOME után a Semmelweis Egyetem is megszólalt az erasmusos kizárás ügyében.
2024. július végéig rendelkezésre állnak a nemzetközi tapasztalatszerzéshez szükséges pályázati lehetőségek a Semmelweisen
- reagált az intézmény arra a hírre, miszerint a huszonegy modellváltó egyetemeket kizárják az Erasmus+ programból. Hozzáteszik: a már elnyert pályázatok és a már elindult projektek megvalósulnak, ezeknek a szerződéseit ugyanis már aláírták, és a finanszírozásuk folyamatos.
Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság huszonegy magyar, alapítványi fenntartású egyetemtől vonhatja meg az Erasmus+ hallgatói mobilitás, és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra járó támogatásokat, mivel azok vezető testületében az Európai Unió figyelmeztetése ellenére továbbra is aktív politikusok, magasrangú politikai tisztségviselők és miniszterek ülnek. Mivel ezek működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését - hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak rájuk - ,,összeférhetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, ahol maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek."
A döntés miatt több ezer hallgató terveit írhatja át. A járvány előtti utolsó évben, 2019-ben körülbelül 4800 magyar egyetemista utazott külföldre erasmusosként. A Semmelweisről ebben a tanévben kétszáz hallgató és oktató vesz részt a programban. Az egyetem hozzátette: a további bilaterális mobilitási programok továbbra is elérhetőek, elsősorban Európán kívüli országokba lehet ezekkel kiutazni, például az Egyesült Államokba, Japánba, Dél-Koreába.
Corvinus: megkezdték az egyeztetéseket
A hírre a huszonegy alapítványi egyetem közül elsőként a Corvinus reagált, amely egyébként az egyik legtöbb résztvevőt kiküldő magyar felsőoktatási intézmény.
Az egyetem kedd reggel megjelent közleménye szerint az Európai Bizottság döntése „a jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti", és „megkezdték az egyeztetéseket az uniós támogatásokra vonatkozó új szabályok jogi értelmezéséről", ezek részleteiről a későbbiekben tájékoztatják a hallgatókat.
A 444 információ szerint egy másik érintett intézmény, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kuratóriumi elnöke körlevelet küldött a diákoknak amelyben azt írta; csak félreértésről lehet szó, mivel a modellváltás óta hússzorosára emelkedett a sikeres uniós pályázatok értéke a művészeti egyetemen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
