2023-ban is emelkedik a minimálbér, ami a diákok, hallgatók és a pályakezdők egy részének jó hír, az egy vagy több tárgyból újra érettségizni tervezőknek viszont több kiadást jelent. A felvételi díja marad a régi - a jelentkezők egy részének továbbra sem kell majd fizetnie -, az egyetemek és főiskolák egy része azonban emelt az önköltséges képzések árain.
Nettó 197 ezer forint: jövőre "már" ennyi lesz a legfiatalabb pedagógusok bére
Korábban már mi is megírtuk, hogy nem csak a minimálbér, de a garantált bérminimum összege is emelkedik 2023-ban - utóbbi bruttó 260 ezer forintról 294 400 forintra emelkedik, ami nettó 197 ezer forintos fizetést jelent havonta. Hogy ez miért fontos? Mert az oktatásban több tízezren dolgoznak gyakorlatilag a garantált bérminimumért - ilyenek például a pedagógiai asszisztensek, az iskolatitkárok, a dajkák, sőt valójában a fiatalabb tanítók, óvodapedagógusok és tanárok alapbérét is évről évre ki kell egészíteni pár ezer forinttal, az ugyanis nem éri el a garantált bérminimumot.
Emelkedik a diplomás GYED összege
A minimálbér emelkedése miatt többféle családtámogatás összege is változik, így például a diplomás GYED-é. Ilyet azok kapnak, akik a gyermekük születését megelőző két évben legalább két féléven keresztül tanultak a felsőoktatásban, teljes idejű képzésen.
Ennek összege a minimálbér 70 százaléka, így annak emelkedése miatt 2023-tól tehát az alapszakos hallgatók bruttó 162 400 forintra, a mesterszakosok pedig 207 480 forintra számíthatnak.
Mennyi pluszpénzt jelent a 25 év alattiak SZJA-mentessége?
2022 januárja óta a 25 évnél fiatalabbaknak egy meghatározott összeghatárig nem kell személyi jövedelemadót, vagyis szja-t fizetniük. Ez a plafon tavaly 433 700 forint volt, idén viszont 499 952 forint. Ezzel a havi maximális adómegtakarítás 74 993 forint lehet.
Drágul az érettségi
Bár az érettségi a tanulói jogviszonnyal rendelkezőknek az első alkalommal tett javító- és pótló vizsga ingyenes, mindenki másnak mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha egy vagy több tantárgyból szeretne érettségizni.
Mivel ennek összege is a minimálbértől függ, a középszintű érettségi díja a következő, tavaszi vizsgaidőszakban 15 százalékkal emelkedik, így vizsgánként 35 000 forintra nő, az emelt szintű érettségi ára pedig 25 százalékkal lesz magasabb, vagyis vizsgánként 58 ezer forintot kell majs fizetni.
A felvételi díja marad
Ezzel ellentétben nem változik a felsőoktatási felvételi eljárási díja: három jelentkezési helyet továbbra is ingyen jelölhettek meg, a további helyekért 2000-2000 forintot kell fizetni.
A képzésekért viszont sok egyetemen többet kell fizetni
Arra számítani lehetett, hogy a rezsiköltségek drasztikus emelkedése miatt az egyetemek és főiskolák is emelni fognak a tandíjakon. Az egyik legnagyobb budapesti egyetem az előző felvételi szezonban félévente 800 ezer forintot kért legnépszerűbb szakjának angol változatáért, idén azonban már 900 ezer forintba kerül egy szemeszter. Egy másik egyetemen a magyar nyelvű turizmus-vendéglátás szakért tavaly még 330 ezer forintot kértek félévenként, idén már 370 ezer forintért hirdetik.
Jön a kamatstop a diákhitelnél
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter december elején jelentette be, hogy a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot, mivel annak kamatai az infláció miatt a duplájára emelkednének. Ez azt jelenti, hogy a Diákhitel 1 kamatszintje 4,99 százalék marad - azon a szinten, ahol tavaly nyár óta áll.
Elengedik a 30 év alatti anyák diákhitelét
A kormány módosította a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletet is: elengedik a diákhitel-tartozását azoknak a 30 év alatti anyáknak, akiknek a felsőoktatási tanulmányaik alatt, vagy az oklevelük megszerzését követő két évben saját gyerekük születik, vagy örökbe fogadnak.
Viszonyításképp; a korábbi szabály szerint csak azoknak a nőknek engedték el a hallgatói hiteltartozásuk száz százalékát, akik 45 éves koruk előtt legalább három gyereket vállaltak vagy fogadtak örökbe, két gyermek esetén „csak” 50 százalékkal csökkentették ennek összegét.
A döntésről Facebook-oldalunkon elmondhatjátok a véleményeteket, kedd esti szavazásunk állását mutatjuk:
Ezentúl elengedik a hallgatói hiteltartozásukat azoknak a 30 év alatti anyáknak, akiknek a felsőoktatási tanulmányaik...
Posted by eduline.hu on Tuesday, January 3, 2023
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
