Többet kell fizetni idén az érettségiért és több egyetemi képzésért, de legalább emelkedik néhány támogatás összege is

Nettó 197 ezer forint: jövőre "már" ennyi lesz a legfiatalabb pedagógusok bére

Korábban már mi is megírtuk, hogy nem csak a minimálbér, de a garantált bérminimum összege is emelkedik 2023-ban - utóbbi bruttó 260 ezer forintról 294 400 forintra emelkedik, ami nettó 197 ezer forintos fizetést jelent havonta. Hogy ez miért fontos? Mert az oktatásban több tízezren dolgoznak gyakorlatilag a garantált bérminimumért - ilyenek például a pedagógiai asszisztensek, az iskolatitkárok, a dajkák, sőt valójában a fiatalabb tanítók, óvodapedagógusok és tanárok alapbérét is évről évre ki kell egészíteni pár ezer forinttal, az ugyanis nem éri el a garantált bérminimumot.

Emelkedik a diplomás GYED összege

A minimálbér emelkedése miatt többféle családtámogatás összege is változik, így például a diplomás GYED-é. Ilyet azok kapnak, akik a gyermekük születését megelőző két évben legalább két féléven keresztül tanultak a felsőoktatásban, teljes idejű képzésen.

Ennek összege a minimálbér 70 százaléka, így annak emelkedése miatt 2023-tól tehát az alapszakos hallgatók bruttó 162 400 forintra, a mesterszakosok pedig 207 480 forintra számíthatnak.

Mennyi pluszpénzt jelent a 25 év alattiak SZJA-mentessége?

2022 januárja óta a 25 évnél fiatalabbaknak egy meghatározott összeghatárig nem kell személyi jövedelemadót, vagyis szja-t fizetniük. Ez a plafon tavaly 433 700 forint volt, idén viszont 499 952 forint. Ezzel a havi maximális adómegtakarítás 74 993 forint lehet.

Drágul az érettségi

Bár az érettségi a tanulói jogviszonnyal rendelkezőknek az első alkalommal tett javító- és pótló vizsga ingyenes, mindenki másnak mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha egy vagy több tantárgyból szeretne érettségizni.

Mivel ennek összege is a minimálbértől függ, a középszintű érettségi díja a következő, tavaszi vizsgaidőszakban 15 százalékkal emelkedik, így vizsgánként 35 000 forintra nő, az emelt szintű érettségi ára pedig 25 százalékkal lesz magasabb, vagyis vizsgánként 58 ezer forintot kell majs fizetni.

A felvételi díja marad

Ezzel ellentétben nem változik a felsőoktatási felvételi eljárási díja: három jelentkezési helyet továbbra is ingyen jelölhettek meg, a további helyekért 2000-2000 forintot kell fizetni.

A képzésekért viszont sok egyetemen többet kell fizetni

Arra számítani lehetett, hogy a rezsiköltségek drasztikus emelkedése miatt az egyetemek és főiskolák is emelni fognak a tandíjakon. Az egyik legnagyobb budapesti egyetem az előző felvételi szezonban félévente 800 ezer forintot kért legnépszerűbb szakjának angol változatáért, idén azonban már 900 ezer forintba kerül egy szemeszter. Egy másik egyetemen a magyar nyelvű turizmus-vendéglátás szakért tavaly még 330 ezer forintot kértek félévenként, idén már 370 ezer forintért hirdetik.

Jön a kamatstop a diákhitelnél

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter december elején jelentette be, hogy a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot, mivel annak kamatai az infláció miatt a duplájára emelkednének. Ez azt jelenti, hogy a Diákhitel 1 kamatszintje 4,99 százalék marad - azon a szinten, ahol tavaly nyár óta áll.

Elengedik a 30 év alatti anyák diákhitelét

A kormány módosította a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletet is: elengedik a diákhitel-tartozását azoknak a 30 év alatti anyáknak, akiknek a felsőoktatási tanulmányaik alatt, vagy az oklevelük megszerzését követő két évben saját gyerekük születik, vagy örökbe fogadnak.

Viszonyításképp; a korábbi szabály szerint csak azoknak a nőknek engedték el a hallgatói hiteltartozásuk száz százalékát, akik 45 éves koruk előtt legalább három gyereket vállaltak vagy fogadtak örökbe, két gyermek esetén „csak” 50 százalékkal csökkentették ennek összegét.

A döntésről Facebook-oldalunkon elmondhatjátok a véleményeteket, kedd esti szavazásunk állását mutatjuk: