Extrém körülmények között vizsgázott az ELTE néhány hallgatója - volt, aki 6 fokban ült

A Telex értesülései szerint az egyetem energiatakarékossági intézkedései miatt rendhagyó helyszíneken és körülmények közt vizsgázott a bölcsészkar néhány hallgatója.

  • Eduline

Műszaki problémák miatt az egyetem két hete nem fűtött épületében, hat fokban vizsgáztak az ELTE tanárszakos hallgatói - számolt be róla a Telex.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az energiamegtakartási intézkedések miatt az idei vizsgákat dékáni engedéllyel külső helyszíneken, valamint gyakorlógimnáziumokban és könyvtárakban tartják, a BTK épületei pedig temperáló fűtésre állnak át, 70 tanárszakos hallgató kedd délelőtt mégis a bölcsészkar két hete nem fűtött D épületében vizsgázott.

Nem éreztük a lábujjainkat, az ujjainkat, remegtünk a hidegtől

- számolt be a Telexnek az egyik érintett diák, aki szerint a két órán keresztül tartó, tanítási gyakorlat feltételeként szolgáló fontos vizsgát mindössze 6 fokos teremben írták.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Telexnek azt mondta, a vizsgát műszaki probléma miatt nem az eredetileg kijelölt helyszínen, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartották.

Mivel az ELTE mindenképpen szerette volna biztosítani a jelenléti vizsga lehetőségét, ezzel elkerülni azokat a kellemetlenségeket, amelyeket a vizsga átszervezése, egy új vizsgaidőpont kiírása vagy a vizsga online lebonyolítása okozott volna, a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt az a döntés született, hogy a kérdéses vizsgákat az ELTE Bölcsészettudományi Kar D épületében tartják meg

- írták, hozzátéve, hogy mivel az érintett épületet ilyen rövid idő alatt nem tudták 18 fokra felfűteni, a teremben körülbelül 15-16 fok lehetett.

Időközben egy másik hallgató a Telexnek azt mondta, az ő egyik vizsgáját a Puskin mozi helyett az Astorián található gyrosos emeletén tartották meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.