A Budapesti Corvinus Egyetem áll a gazdasági képzéseket indító felsőoktatási intézmények 2023-as HVG-rangsorának élén, de dobogós helyet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági kara is.
Ahogy az előző években, úgy idén is a Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a HVG gazdaságtudományi képzésterületi rangsorát. A hallgatók eredményei alapján összeállított lista készítésekor figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek arányát és a középiskolai versenyeken helyezettek számát is. A Corvinus mind a négy alrangsorban az első helyet szerzete meg: 2072 elsőhelyes jelentkezőjük volt, elsőéveseik átlagosan 461 pontot gyűjtöttek a felvételin, a nyelvvizsgával rendelkezők aránya megközelítette a 99 százalékot, és 56 versenyhelyezett is bekerült az egyetem képzéseire.
A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara áll, ahol a felvett hallgatók átlagpontszáma szintén extrém magas, 442, a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya pedig ott is meghaladja a 98 százalékot. A harmadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, ahol a felvettek átlagpontszáma 411 volt, több mint 95 százalékuk pedig legalább egy nyelvvizsgát szerzett. A negyedik helyen a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara áll, az ötödik helyen pedig a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara végzett.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
A népszerűségi listák élén
Ahogy az a HVG Diploma 2023 kiadványból kiderül, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szak vonzza a legtöbb felvételizőt. A 2022-es általános felvételin egyébként több mint 28 ezren jelentkeztek valamelyik gazdasági szakra, közülük 17 ezren be is jutottak.
Akit a gazdaság érdekel, összesen nyolc alap- és egy osztatlan szak, négy felsőoktatási szakképzés és húsz mesterszak közül választhat – de akár a brit felsőoktatásban évtizedek óta ismert és népszerű, jövőre induló filozófia, politika, gazdaság alapszak is jó választás lehet számukra. Igaz, ez a képzés hivatalosan a társadalomtudományi területhez tartozik.
Melyik az ország tíz legjobb egyeteme?
A HVG összesített egyetemi-főiskola rangsorának készítésekor nemcsak a hallgatói, hanem az oktatói kiválóságot is figyelembe vették – vagyis a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát, valamint az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók számát.
Az összesített rangsort évek óta az ELTE vezeti, dobogós helyet szerzett a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem, a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik pedig a Semmelweis Egyetem. A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követ, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem következik. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.
Miért a matek a „mumustárgy” a középiskolában és az egyetemen? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a 2022-es matekérettségi napján a Corvinus kutatójával.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
