Már elérhető a tegnapi matekérettségi hivatalos megoldókulcsa, a középszintű válaszokat itt, az emelt szintű javítókulcsot pedig ide kattintva nézhetitek meg.
Miért nem szeretik az emberek a matekot? Mi benne a nehéz? Mindegyik főiskolán/egyetemen nehéz a matek? Itt a vizsgaidőszak, és alig tudok valamit, érdemes lenne elmennem matektanárhoz?
Egymást érik az ezekhez hasonló posztok az egyik legnépszerűbb kérdés-válasz oldalon. A matek sokak számára valóban mumustárgy – ám míg a diákok egy része az érettségi után nyugodt szívvel elteheti a négyjegyű függvénytáblázatot, addig sokan egyetemistaként is tanulnak matekot, az ugyanis természettudományi, gazdasági, műszaki, agrár-, informatikai, sőt egy-két társadalomtudományi szakon is kötelező tárgy.
Az egyetemi matematikaoktatás ráadásul hatalmas ugrás a középiskolaihoz képest. „Az érettségi – amelyet a legtöbben középszinten teljesítenek csak – sokszor kevésnek bizonyul ahhoz, hogy az egyetemi lendületet a hallgatók fel tudják venni” – mondja Farkas-Kis Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, egyetemi tanársegéd, PhD-hallgató.
Hogy miért? Ennek több oka lehet. „A matematika az egyike azon tárgyainknak, amelyet félve nézünk, és inkább a túlélésre hajtunk. A hazai és nemzetközi vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy maga a tantárgy megítélése, a matematikai énkép erősen negatív kategóriába esik, és ha a matematikaórán a diákot sikertelenség éri, azonnal megjelenhet a teljesítményszorongás, amely blokkolja agyunk munkamemóriáját. A munkamemóriának pedig kiemelt szerepe van az aritmetikai képességekben. Vagyis a matematikával kapcsolatban létezik egy szorongás, amely eleve kihat a teljesítményre” – magyarázza.
Az egyetemi tanársegéd szerint a másik ok, hogy a matematika nyelvezetét és felépülését kevéssé sajátítják el a diákok a középiskolában. „Sokkal inkább a feladatok megoldására koncentrálnak, és képleteket, alkalmazható formulákat tanulnak. Viszont az egyetemi szinten a tankönyvek valójában szakmai irodalmak, a megértésükhöz ismerni kell a matematika nyelvezetét és felépítését. A matematika szeretete és a megértésének ilyen szintje azonban nem mindenkinek adatik meg” – mondja.
Ez vezet oda – amelyet a Corvinus oktatójának éppen zajló kutatásai vizsgálnak –, hogy az elsőéveseket két csoportra lehet osztani. Akik „erősek” matekból és könnyedén, vagy inkább komolyabb megerőltetés nélkül veszik az akadályokat, valamint azok, akiknek a matek kell (hiszen a gazdaságtudomány matek nélkül nem létezik), de meg kell küzdeniük azért, hogy tudjanak haladni.
Hogyan hatott a matektudásunkra a Covid?
Farkas-Kis Máté szerint a matematikaoktatásra is kettős hatással volt a koronavírus-járvány. Azt mondja, nagyon jó megoldások jelentek meg, amelyek próbálták támogatni az otthoni tanulást – azt, amit az iskolában nehéz megmutatni, a képernyőn színekkel, animációkkal szemléletessé lehet tenni, ez pedig megkönnyíti a megértést.
Másfelől a matekkal amúgy is hadilábon állók még távolabb kerülhettek a különböző témák megértésétől, ha a tanáraik az online oktatás ideje alatt nem használták ki a digitális eszközök lehetőségeit, hanem ugyanazt csinálták, amit a tanteremben – csak éppen egy kamera előtt. „Ezek a diákok komoly hiányosságokkal fognak nekikezdeni az érettséginek” – teszi hozzá a Corvinus kutatója.
Az egyetemen is a matek a mumus?
„A kérdés ravasz, mert szerintem a matematika valahol mindenképp egy mumustárgy sokaknak. A matematikatanulás egyik legfőbb érdekessége, hogy ez az a tantárgy, amelyet a leghosszabb ideig tanulunk. Mind a 12 év alatt jelen van mindennapi életünkben – ha az alap- és középfokú oktatást vesszük –, és akik ezt a pályát választják, azoknak tovább is, sőt. Éppen ezért meghatározó, hogy a matematikatanulás milyen eredményekkel jár, milyen kompetenciákat és tudást ad a diákoknak” – válaszolja Farkas-Kis Máté.
Mi lenne a matekoktatás célja? A PISA-kutatások definíciója szerint „az alkalmazott matematikai műveltség azt jelenti, hogy az egyén felismeri és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és a matematikatudása hozzásegíti ahhoz, hogy saját életének valós problémáit helyesen oldja meg, és a társadalom konstruktív, érdeklődő, megfontolt tagjává váljék.".
„Ugyanakkor ettől az ideális képtől a matematikai tapasztalatok valósága sokkal távolabb áll. Az egyetemen a matematika elengedhetetlen része a gazdasági alapszakoknak, megkerülhetetlen. A kettősség itt is előjön. Vannak a kevesek, akik könnyen veszik, és a többség, aki le akarja tudni. Viszont ahhoz, hogy vezetővé váljanak, nem kihagyható, mert jövőbeli pályafutásuk jó részét számok értelmezésével fogják tölteni” – magyarázza a Corvinus kutatója.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:
