Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) készített az ELTE vezetésével.
Az egyetemisták mentális egészségéről szóló felmérést az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végezték több mint 7 ezer hallgató és 47 felsőoktatási intézmény bevonásávakl. A 7639 kitöltő 70 százaléka nő volt, akik nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki területen tanulnak.
A felmérésből többek között az is kiderült, hogy „a hallgatók 55,3%-a a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal) amely befolyásolta a lelki állapotát”. 29 százalékuk pedig anyagi körülményeik miatt is aggódott annak ellenére, hogy a kitöltők 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente, ami „a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti".
A megnövekedett közösségimédia -használat mellett a kitöltők többsége evéssel igyekezett túllendülni a karanténon és az egyéb krízishelyzeteken. Ezek mellett növekedett a pornográf tartalmak, valamint az alkohol-és dohánytermékek fogyasztása is, ritkább esetekben pedig „megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata”, míg rendszeres testmozgást csak a kitöltők 35,9 százaléka végez.
Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7%-a, a karrier-tanácsadásról 53%-a még csak nem is hallott. Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4%-uk, karrier-tanácsadást 2,1%-uk vett igénybe egyetemi évei során
– számoltak be róla, hozzátéve, hogy „a negatív impulzusokkal való megküzdéshez elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget” a kitöltőknek.
A kutatás teljes beszámolója itt érhető el.
