Ezúttal a magyar egyetemek kutatói világítottak rá a felsőoktatásban tanulók mentális problémáira.
Az egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) készített az ELTE vezetésével.
Az egyetemisták mentális egészségéről szóló felmérést az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végezték több mint 7 ezer hallgató és 47 felsőoktatási intézmény bevonásávakl. A 7639 kitöltő 70 százaléka nő volt, akik nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki területen tanulnak.
A felmérésből többek között az is kiderült, hogy „a hallgatók 55,3%-a a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal) amely befolyásolta a lelki állapotát”. 29 százalékuk pedig anyagi körülményeik miatt is aggódott annak ellenére, hogy a kitöltők 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente, ami „a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti".
A megnövekedett közösségimédia -használat mellett a kitöltők többsége evéssel igyekezett túllendülni a karanténon és az egyéb krízishelyzeteken. Ezek mellett növekedett a pornográf tartalmak, valamint az alkohol-és dohánytermékek fogyasztása is, ritkább esetekben pedig „megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata”, míg rendszeres testmozgást csak a kitöltők 35,9 százaléka végez.
Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7%-a, a karrier-tanácsadásról 53%-a még csak nem is hallott. Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4%-uk, karrier-tanácsadást 2,1%-uk vett igénybe egyetemi évei során
– számoltak be róla, hozzátéve, hogy „a negatív impulzusokkal való megküzdéshez elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget” a kitöltőknek.
A kutatás teljes beszámolója itt érhető el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
