Módosították a felsőoktatási törvényt, újabb sztrájknap és tüntetés volt, a kamatstopot pedig kiterjesztették a szabad felhasználású diákhitelekre is. A hét oktatási hírei közül válogattunk.
Jön az újabb nyelvvizsga-amnesztia
Szerda este a parlament elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy puhítanak a diplomák kiadására vonatkozó szabályokon. Míg eddig az oklevél megszerzéséhez a sikeres záróvizsga mellett legalább egy nyelvvizsgára is szükség volt, ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, milyen nyelvi követelményeket szabnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok a volt hallgatók, akik 2022. augusztus 31-ig záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk, anélkül is átvehetik a diplomájukat. A részleteket itt találjátok:
Szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemekről
Ezentúl tanulmányi okok miatt gyakorlatilag senkit nem lehet majd elbocsátani az egyetemekről, főiskolákról – eddig ötször lehetett javító és ismétlő javító vizsgát tenni ugyanabból a tantárgyból, ha egyik sem volt sikeres, a felsőoktatási intézmény egyoldalúan megszüntethette a hallgató jogviszonyát. Ilyen szabály a jövőben nem lesz. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Kiterjesztik a kamatstopot a diákhitelekre
Kedden jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, hogy a diákhitel 1-re – vagyis a szabad felhasználású tanulmányi kölcsönre – is kiterjesztik a kamatstopot. A diákhitel 1 korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ezt júliusban 4,99 százalékra emelték, januártól is ennyi marad. Cikkünket itt találjátok.
Egyetemistaként kezdett tanítani, ma már több mint 500 gyerek jár a Google magyar mérnökének különleges szakköreire
Hétfőn bemutattuk nektek Weisz Ágostont, a Google szoftvermérnökét, aki egyetemista kora óta tanít programozni gyerekeket, kollégáival ma már több mint ötszáz diákkal foglalkoznak. Különleges szakköröket tartanak, olyan légkört teremtve a gyerekközösségben, amely különösen motiváló. Cikkünket itt olvashatjátok el:
Sztrájk, tüntetés, ülősztrájk
Csütörtökön újabb sztrájknapot szervezett a két nagy pedagógus-szakszervezet, de több száz tanár már a hét elején is beszüntette a munkát – így tiltakozva a három budapesti gimnázium nyolc tanárának múlt heti elbocsátása ellen. Az Egységes Diákfront péntek este az MTVA előtt tartott tüntetést.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
