Szerda este megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek legfontosabb eleme, hogy a diplomák kiadásának ezentúl nem lesz feltétele a nyelvvizsga megszerzése.
Mit jelent ez pontosan?
Eddig például az alapszakos diploma átvételéhez legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát be kellett mutatni, de számos képzésen ennél szigorúbb szabályokat szabtak. A felsőoktatási törvény módosítása alapján ezentúl nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a nyelvvizsga. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben egyáltalán nem kell majd nyelvet tanulni a felsőoktatásban, de a jogszabály alapján úgy tűnik, elsősorban szaknyelvet tanítanak majd.
A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését
- áll a jogszabályban.
Kik kapják meg most a nyelvvizsgájukat?
A felsőoktatási törvény módosítását nyelvvizsga-amnesztiaként emlegetjük - nem véletlenül. Azok a volt hallgatók, akik 2021. augusztus 31-e és 2022. augusztus 31-e között záróvizsgáztak, de nem volt nyelvvizsgájuk, most nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat.
És mi lesz azokkal, akik még nem záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk?
Sok olvasónk tette fel ezt a kérdést. A januárban államvizsgázókra nem vonatkozik automatikusan a nyelvvizsga-amnesztia, a felsőoktatási intézmények fognak dönteni arról, hogy a tantervben meghatároz-e „idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy másnyelvtudásmérést”. Vagyis érdemes a saját egyetemeteken, főiskolátokon érdeklődni arról, rátok milyen szabályok vonatkoznak majd.
Az új követelmény azonban nem lehet szigorúbb, mint az eddigi, központilag meghatározott feltétel. Vagyis ahol eddig csak egy B2-es nyelvvizsgát kértek a diplomázóktól, ezután sem kérhetnek több vagy magasabb szintű nyelvvizsgát.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
