Itt vannak a részletek: kik kapják meg a diplomájukat nyelvvizsga nélkül?

Szerda este megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek legfontosabb eleme, hogy a diplomák kiadásának ezentúl nem lesz feltétele a nyelvvizsga megszerzése.

  • Eduline

Mit jelent ez pontosan?

Eddig például az alapszakos diploma átvételéhez legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát be kellett mutatni, de számos képzésen ennél szigorúbb szabályokat szabtak. A felsőoktatási törvény módosítása alapján ezentúl nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a nyelvvizsga. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben egyáltalán nem kell majd nyelvet tanulni a felsőoktatásban, de a jogszabály alapján úgy tűnik, elsősorban szaknyelvet tanítanak majd.

A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését

- áll a jogszabályban.

Kik kapják meg most a nyelvvizsgájukat?

A felsőoktatási törvény módosítását nyelvvizsga-amnesztiaként emlegetjük - nem véletlenül. Azok a volt hallgatók, akik 2021. augusztus 31-e és 2022. augusztus 31-e között záróvizsgáztak, de nem volt nyelvvizsgájuk, most nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat.

És mi lesz azokkal, akik még nem záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk?

Sok olvasónk tette fel ezt a kérdést. A januárban államvizsgázókra nem vonatkozik automatikusan a nyelvvizsga-amnesztia, a felsőoktatási intézmények fognak dönteni arról, hogy a tantervben meghatároz-e „idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy másnyelvtudásmérést”. Vagyis érdemes a saját egyetemeteken, főiskolátokon érdeklődni arról, rátok milyen szabályok vonatkoznak majd.

Az új követelmény azonban nem lehet szigorúbb, mint az eddigi, központilag meghatározott feltétel. Vagyis ahol eddig csak egy B2-es nyelvvizsgát kértek a diplomázóktól, ezután sem kérhetnek több vagy magasabb szintű nyelvvizsgát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.