Szerda este megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek legfontosabb eleme, hogy a diplomák kiadásának ezentúl nem lesz feltétele a nyelvvizsga megszerzése.
Mit jelent ez pontosan?
Eddig például az alapszakos diploma átvételéhez legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát be kellett mutatni, de számos képzésen ennél szigorúbb szabályokat szabtak. A felsőoktatási törvény módosítása alapján ezentúl nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a nyelvvizsga. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben egyáltalán nem kell majd nyelvet tanulni a felsőoktatásban, de a jogszabály alapján úgy tűnik, elsősorban szaknyelvet tanítanak majd.
A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését
- áll a jogszabályban.
Kik kapják meg most a nyelvvizsgájukat?
A felsőoktatási törvény módosítását nyelvvizsga-amnesztiaként emlegetjük - nem véletlenül. Azok a volt hallgatók, akik 2021. augusztus 31-e és 2022. augusztus 31-e között záróvizsgáztak, de nem volt nyelvvizsgájuk, most nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat.
És mi lesz azokkal, akik még nem záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk?
Sok olvasónk tette fel ezt a kérdést. A januárban államvizsgázókra nem vonatkozik automatikusan a nyelvvizsga-amnesztia, a felsőoktatási intézmények fognak dönteni arról, hogy a tantervben meghatároz-e „idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy másnyelvtudásmérést”. Vagyis érdemes a saját egyetemeteken, főiskolátokon érdeklődni arról, rátok milyen szabályok vonatkoznak majd.
Az új követelmény azonban nem lehet szigorúbb, mint az eddigi, központilag meghatározott feltétel. Vagyis ahol eddig csak egy B2-es nyelvvizsgát kértek a diplomázóktól, ezután sem kérhetnek több vagy magasabb szintű nyelvvizsgát.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
