Az állatorvosi egyetem professzora is a világ legtöbbet idézett kutatói közé került

Horváth Tamás, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) Anatómiai és Szövettani Tanszékének kutatóprofesszora is bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé.

  • Eduline

Horváth Tamás az ÁTE Anatómiai és Szövettani Tanszékének oktatója, harmadik generációs állatorvosként Budapesten végzett 1992-ben. PhD-fokozatot szintén Magyarországon szerzett biológiai tudományokban. Kutatási területe a központi idegrendszer endokrin szabályozásban betöltött szerepének vizsgálata, tudományos munkásságának eredményeit a táplálkozáskutatásban is hasznosítják.

A professzor a több tudományterületet együttesen számba vevő úgynevezett cross-field kategóriában rendelkezik olyan sokat idézett publikációkkal, amelyek a hivatkozások száma alapján bekerültek a legjobb 1 százalékba. A lista elkészítésénél a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb, legfeljebb 30 szerzőjű közleményeket vették figyelembe.

Horváth Tamás a Yale Egyetem oktatójaként szerepel a legtöbbet idézett kutatók névsorában. A listán további négy, magyar intézményekben kutató szakember található: Ferdinandy Péter és Győrffy Balázs a Semmelweis Egyetemről, Demetrovics Zsolt az ELTE-ről és Szolnoki Attila, aki az MTA munkatársa. A teljes lista ezen a linken érhető el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.