Az állatorvosi egyetem professzora is a világ legtöbbet idézett kutatói közé került

Horváth Tamás, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) Anatómiai és Szövettani Tanszékének kutatóprofesszora is bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé.

  • Eduline

Horváth Tamás az ÁTE Anatómiai és Szövettani Tanszékének oktatója, harmadik generációs állatorvosként Budapesten végzett 1992-ben. PhD-fokozatot szintén Magyarországon szerzett biológiai tudományokban. Kutatási területe a központi idegrendszer endokrin szabályozásban betöltött szerepének vizsgálata, tudományos munkásságának eredményeit a táplálkozáskutatásban is hasznosítják.

A professzor a több tudományterületet együttesen számba vevő úgynevezett cross-field kategóriában rendelkezik olyan sokat idézett publikációkkal, amelyek a hivatkozások száma alapján bekerültek a legjobb 1 százalékba. A lista elkészítésénél a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb, legfeljebb 30 szerzőjű közleményeket vették figyelembe.

Horváth Tamás a Yale Egyetem oktatójaként szerepel a legtöbbet idézett kutatók névsorában. A listán további négy, magyar intézményekben kutató szakember található: Ferdinandy Péter és Győrffy Balázs a Semmelweis Egyetemről, Demetrovics Zsolt az ELTE-ről és Szolnoki Attila, aki az MTA munkatársa. A teljes lista ezen a linken érhető el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.