Horváth Tamás, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) Anatómiai és Szövettani Tanszékének kutatóprofesszora is bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé.
Horváth Tamás az ÁTE Anatómiai és Szövettani Tanszékének oktatója, harmadik generációs állatorvosként Budapesten végzett 1992-ben. PhD-fokozatot szintén Magyarországon szerzett biológiai tudományokban. Kutatási területe a központi idegrendszer endokrin szabályozásban betöltött szerepének vizsgálata, tudományos munkásságának eredményeit a táplálkozáskutatásban is hasznosítják.
A professzor a több tudományterületet együttesen számba vevő úgynevezett cross-field kategóriában rendelkezik olyan sokat idézett publikációkkal, amelyek a hivatkozások száma alapján bekerültek a legjobb 1 százalékba. A lista elkészítésénél a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb, legfeljebb 30 szerzőjű közleményeket vették figyelembe.
Horváth Tamás a Yale Egyetem oktatójaként szerepel a legtöbbet idézett kutatók névsorában. A listán további négy, magyar intézményekben kutató szakember található: Ferdinandy Péter és Győrffy Balázs a Semmelweis Egyetemről, Demetrovics Zsolt az ELTE-ről és Szolnoki Attila, aki az MTA munkatársa. A teljes lista ezen a linken érhető el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
