Több hétre bezárják az épületek egy részét a Műegyetemen is, így spórolnak

Változó időpontokban lesznek nyitva a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületei. Lesznek olyan épületek, amelyek december 12-től egészen a tavaszi szorgalmi időszak kezdetéig zárva tartanak.

  • Székács Linda

A szorgalmi időszakot követő, 2022. december 9. és 2023. február 27. közötti időszakban az egyetem egyes épületei korlátozottan lesznek használhatók

- áll a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori-kancellári közös utasításában, amely november 21-én lép életbe.

Annak érdekében, hogy az intézmény a téli hónapok alatt is energiát takarítson meg, a rektori utasítás szerint bizonyos épületeket csak korlátozottan lehet majd használni.

Az „MM-Mg” épületegyüttes, a „J” épület, az „F” épület I. lépcsőházi épületrésze, a „Z” épület, a „DCS” épület, a „G” épület, az „L” épület és az „AE” épület a 2022. december 12. és 2023. február 24. közötti "fokozott energiatakarékossági időszakban" zárva tartanak, és temperáló fűtésre állnak átt.

Ezek mellett változó időpontokban, főként a karácsonyi időszakban az egyetem több épülete is zárva lesz, az "A" épület viszont végig nyitva tart. Az épületek pontos nyitvatartási időszakának listáját itt találjátok.

Nem a Műegyetem az első felsőoktatási intézmény, amely így dönt, az elmúlt hetekben többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem is hasonló spórolási lépésekről határozott.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.