Az állami ösztöndíjas hallgatók egy szerződésben vállalják, hogy a diplomázást követő húsz évben legalább annyi ideig Magyarországon dolgoznak majd, amennyi ideig az állam finanszírozta a tanulmányaikat. De mi a helyzet akkor, ha valaki már most tudja, hogy nem fog az országban dolgozni?
A jelenlegi szabályok szerint azoknak, aki állami ösztöndíjas képzésen tanulnak, már nem kell automatikusan, az egyetem után visszafizetniük a tandíjat, ha nem fejezik be a képzést. Helyette 20 éven belül kell annyi ideig Magyarországon dolgozniuk, ameddig igénybe vették az ösztöndíjat. Ha ezt nem teszik meg, aaz infláció mértékével emelt tandíjat kell visszafizetniük.
De mit tehet az, aki nem várná meg a 20 évet, hanem azonnal visszafizetné a "tartozását", mert tart az inflációtól?
A hvg360 írt egy ilyen esetről, olvasójuk jelenlegi szándékai szerint a következő 20 évben nem akar Magyarországon élni és dolgozni, de tart a 20 százalék körüli inflációtól. Ezért megkereste az Oktatási Hivatalt, hogy szeretné most azonnal visszafizetni a pénzt. A válaszból kiderült, hogy ezt nem teheti meg.
Az Oktatási Hivatal ugyanis azzal érvelt, hogy a jogszabályok nem adnak lehetőséget az igénybe vett magyar állami ösztöndíj előzetes visszafizetésére „az oklevél megszerzésétől számított 20 éven belül teljesítendő hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség időtartama alatt”.
A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
