Az állami ösztöndíjas hallgatók egy szerződésben vállalják, hogy a diplomázást követő húsz évben legalább annyi ideig Magyarországon dolgoznak majd, amennyi ideig az állam finanszírozta a tanulmányaikat. De mi a helyzet akkor, ha valaki már most tudja, hogy nem fog az országban dolgozni?
A jelenlegi szabályok szerint azoknak, aki állami ösztöndíjas képzésen tanulnak, már nem kell automatikusan, az egyetem után visszafizetniük a tandíjat, ha nem fejezik be a képzést. Helyette 20 éven belül kell annyi ideig Magyarországon dolgozniuk, ameddig igénybe vették az ösztöndíjat. Ha ezt nem teszik meg, aaz infláció mértékével emelt tandíjat kell visszafizetniük.
De mit tehet az, aki nem várná meg a 20 évet, hanem azonnal visszafizetné a "tartozását", mert tart az inflációtól?
A hvg360 írt egy ilyen esetről, olvasójuk jelenlegi szándékai szerint a következő 20 évben nem akar Magyarországon élni és dolgozni, de tart a 20 százalék körüli inflációtól. Ezért megkereste az Oktatási Hivatalt, hogy szeretné most azonnal visszafizetni a pénzt. A válaszból kiderült, hogy ezt nem teheti meg.
Az Oktatási Hivatal ugyanis azzal érvelt, hogy a jogszabályok nem adnak lehetőséget az igénybe vett magyar állami ösztöndíj előzetes visszafizetésére „az oklevél megszerzésétől számított 20 éven belül teljesítendő hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség időtartama alatt”.
A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
