Hiába akarta visszafizetni az állami ösztöndíjat egy volt egyetemista, nem engedték neki. Majd húsz év múlva fizethet

Az állami ösztöndíjas hallgatók egy szerződésben vállalják, hogy a diplomázást követő húsz évben legalább annyi ideig Magyarországon dolgoznak majd, amennyi ideig az állam finanszírozta a tanulmányaikat. De mi a helyzet akkor, ha valaki már most tudja, hogy nem fog az országban dolgozni?

  • Eduline

A jelenlegi szabályok szerint azoknak, aki állami ösztöndíjas képzésen tanulnak, már nem kell automatikusan, az egyetem után visszafizetniük a tandíjat, ha nem fejezik be a képzést. Helyette 20 éven belül kell annyi ideig Magyarországon dolgozniuk, ameddig igénybe vették az ösztöndíjat. Ha ezt nem teszik meg, aaz infláció mértékével emelt tandíjat kell visszafizetniük.

De mit tehet az, aki nem várná meg a 20 évet, hanem azonnal visszafizetné a "tartozását", mert tart az inflációtól?

A hvg360 írt egy ilyen esetről, olvasójuk jelenlegi szándékai szerint a következő 20 évben nem akar Magyarországon élni és dolgozni, de tart a 20 százalék körüli inflációtól. Ezért megkereste az Oktatási Hivatalt, hogy szeretné most azonnal visszafizetni a pénzt. A válaszból kiderült, hogy ezt nem teheti meg.

Az Oktatási Hivatal ugyanis azzal érvelt, hogy a  jogszabályok nem adnak lehetőséget az igénybe vett magyar állami ösztöndíj előzetes visszafizetésére „az oklevél megszerzésétől számított 20 éven belül teljesítendő hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség időtartama alatt”.

A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István