Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is felkerült a Times Higher Education több szakterületi rangsorára, a legjobb eredményt pszichológiai képzéseivel érte el.
A Times Higher Education minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi rangsorait. A szervezet október 25-én nyilvánosságra hozta 2023-as ranglistáját, amelyben 11 szakterületen értékelték a világ felsőoktatási intézményeit. A rangsor összeállítása során ugyanazon adatbázist és módszertant használják, mint az összesített egyetemi világranglistánál, azzal a különbséggel, hogy itt az adott szakterület sajátosságainak megfelelő súlyozást is alkalmaznak – írja közleményében az ELTE.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11 vizsgált terület közül a pszichológiai képzésekben került a legjobb helyre, a tavalyi eredményén egy kategóriát javítva a 176–200. helyre került. A jogtudományokban a 201–250., a bölcsészettudományokban, a természettudományokban és a neveléstudományban pedig a 401–500. kategóriában végzett.
Társadalomtudományokban a 601–800., informatikában a 801+os értékelést kapta. A közlemény kiemeli: magyar viszonylatban így az ELTE számít a legjobb egyetemnek a pszichológia, a bölcsészettudományok, a jogtudományok, az élettelen természettudományok és a neveléstudomány területén. A jogi területen és a neveléstudományban az ELTE az egyetlen magyar egyetem a listán.
A listák első tíz helyén amerikai és brit egyetemek állnak, ám a gazdaságtudományi területen Kína idén először került be a top tízbe.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
