A világ legjobbjai közé került pszichológiai képzéseivel az ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is felkerült a Times Higher Education több szakterületi rangsorára, a legjobb eredményt pszichológiai képzéseivel érte el.

  • Eduline

A Times Higher Education minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi rangsorait. A szervezet október 25-én nyilvánosságra hozta 2023-as ranglistáját, amelyben 11 szakterületen értékelték a világ felsőoktatási intézményeit. A rangsor összeállítása során ugyanazon adatbázist és módszertant használják, mint az összesített egyetemi világranglistánál, azzal a különbséggel, hogy itt az adott szakterület sajátosságainak megfelelő súlyozást is alkalmaznak – írja közleményében az ELTE.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11 vizsgált terület közül a pszichológiai képzésekben került a legjobb helyre, a tavalyi eredményén egy kategóriát javítva a 176–200. helyre került. A jogtudományokban a 201–250., a bölcsészettudományokban, a természettudományokban és a neveléstudományban pedig a 401–500. kategóriában végzett.

Társadalomtudományokban a 601–800., informatikában a 801+os értékelést kapta. A közlemény kiemeli: magyar viszonylatban így az ELTE számít a legjobb egyetemnek a pszichológia, a bölcsészettudományok, a jogtudományok, az élettelen természettudományok és a neveléstudomány területén. A jogi területen és a neveléstudományban az ELTE az egyetlen magyar egyetem a listán.

A listák első tíz helyén amerikai és brit egyetemek állnak, ám a gazdaságtudományi területen Kína idén először került be a top tízbe.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.