A világ legjobbjai közé került pszichológiai képzéseivel az ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is felkerült a Times Higher Education több szakterületi rangsorára, a legjobb eredményt pszichológiai képzéseivel érte el.

  • Eduline

A Times Higher Education minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi rangsorait. A szervezet október 25-én nyilvánosságra hozta 2023-as ranglistáját, amelyben 11 szakterületen értékelték a világ felsőoktatási intézményeit. A rangsor összeállítása során ugyanazon adatbázist és módszertant használják, mint az összesített egyetemi világranglistánál, azzal a különbséggel, hogy itt az adott szakterület sajátosságainak megfelelő súlyozást is alkalmaznak – írja közleményében az ELTE.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11 vizsgált terület közül a pszichológiai képzésekben került a legjobb helyre, a tavalyi eredményén egy kategóriát javítva a 176–200. helyre került. A jogtudományokban a 201–250., a bölcsészettudományokban, a természettudományokban és a neveléstudományban pedig a 401–500. kategóriában végzett.

Társadalomtudományokban a 601–800., informatikában a 801+os értékelést kapta. A közlemény kiemeli: magyar viszonylatban így az ELTE számít a legjobb egyetemnek a pszichológia, a bölcsészettudományok, a jogtudományok, az élettelen természettudományok és a neveléstudomány területén. A jogi területen és a neveléstudományban az ELTE az egyetlen magyar egyetem a listán.

A listák első tíz helyén amerikai és brit egyetemek állnak, ám a gazdaságtudományi területen Kína idén először került be a top tízbe.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.