Akár egy év alatt is el lehet végezni több népszerű gazdasági mesterszakot, erre már több egyetem is lehetőséget ad a hallgatóknak, akik munkatapasztalatot, sőt különböző kurzusokat, vállalati tanfolyamokat is kreditre „válthatnak”.
Legalább százezer forinttal keresnek többet azok a gazdasági diplomások, akik az alapszak után egy mesterképzést is elvégeztek – derült ki a diplomáspálya-követési kutatásból két évvel ezelőtt. A statisztikákból az is egyértelmű, hogy a gazdasági területen már BSc-diplomával is könnyen el lehet helyezkedni, de a mesterszakos diplomások még gyorsabban, gyakorlatilag két-három hét alatt megtalálják első munkahelyüket.
Nem véletlen, hogy számos gazdasági mesterképzés évről évre felkerül a népszerűségi listákra. A vezetés és szervezés például a magyar felsőoktatás második legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszakja – a 2022-es áltanos felvételin több mint 1700-an jelölték meg –, de többek között a vállalkozásfejlesztés, a pénzügy, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakra is több százan próbáltak bekerülni.
Takács András, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (PTE KTK) dékánja szerint ennél jóval többen szereznének szívesen MSc-diplomát. „Csakhogy a hallgatók egy részének túl sok a két év képzési idő, ahogy a munkaadóknak is. A gazdasági alapszakokat sokan önköltséges formában végzik el, így nagy rajtuk a nyomás, hogy mielőbb elhelyezkedjenek és jövedelmet szerezzenek. Ráadásul a munkaadók pedig sem szívesen engedik el az alapképzés után frissen felvett, jól teljesítő munkaerőt még két évre tanulni” – magyarázza.
Pedig valójában nem feltétlenül kell két évet eltölteni a gazdasági mesterszakokon – az elmúlt hónapokban két felsőoktatási intézmény is bejelentette, hogy olyan rendszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók egy évre rövidíthessék le a képzési időt.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a marketing, a pénzügy, valamint a vezetés és szervezés szakot lehet rövidebb idő alatt elvégezni, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig az ellátásilánc-menedzsmentet, a közgazdálkodás és közpolitikát, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodást, valamint a marketinget.
Erre a jogszabályok lehetőséget adnak: a diploma kiadásának a feltétele ugyanis nem bizonyos tantárgyak elvégzése, hanem különböző kompetenciák megszerzése. Ez utóbbi „terepe” pedig nemcsak az egyetem lehet, hanem a munkahely, a vállalati tanfolyam, egy rövidebb-hosszabb kurzus is.
Kreditek munkatapasztalatért és külső képzésekért
A Pécsi Tudományegyetem három gazdasági mesterképzésén például legfeljebb 30 kredit „értékben” fogadják el a különböző kurzusokon, vállalati képzéseken, tanfolyamokon megszerzett releváns ismereteket, emellett 30 kreditet érhet a területhez passzoló munkahelyi tapasztalat is. Ha valaki maximálisan kihasználja ezt a két lehetőséget, a 120 kreditből 60-at már meg is szerzett, vagyis csak két félévnyi tárgyat kell elvégeznie.
Persze nem akármire adnak kreditet. „Olyan részletes munkaköri leírást kérünk, amelyben a hallgató közvetlen munkahelyi vezetője tételesen bemutatja, hogy a hallgatónk milyen feladatokat végez. Azt a Tanulmányi Bizottság ítéli meg, hogy ezzel a munkatapasztalattal milyen kompetenciákat szerezhetett meg, és milyen tárgyakat lehet így kiváltani” – magyarázza Takács András.
A különböző külső képzések közül pedig azokra kaphatnak krediteket az egyetemisták, amelyek az adott szakhoz kapcsolódnak, számonkéréssel végződtek, és teljesítésüket oklevéllel, bizonyítvánnyal vagy kreditigazolással támasztja alá a hallgató. Náluk egyébként nem elvárás az elismerhető kreditek előzetes megszerzése, a munkatapasztalatot és a külső kurzusokról a bizonyítványt a képzéssel párhuzamosan is meg lehet szerezni – akár úgy is, ha valaki heti három napot dolgozik, kettőt pedig egyetemre jár.
Százhúsz kredit két félév alatt
Azok is lerövidíthetik a képzést, akik gazdasági szakon végeztek, de releváns munkatapasztalatuk nincs, más képzésen nem szereztek meg kapcsolódó kompetenciákat, így nincs mit elismertetniük. Ehhez viszont egy évet teljes egészében a tanulásra kell szánni nappali tagozaton, és vállalni kell a jelentős plusz terhelést. A 120 kreditet ugyanis akár két vagy három félév alatt is össze lehet gyűjteni, viszont akkor a szokásosnál több tantárgyat kell felvenni.
A Pécsi Tudományegyetemen a februártól például úgy alakítják ki a vezetés és szervezés, a marketing és a pénzügy mesterszak órarendjét, hogy a különböző évfolyamok órái ne ütközzenek egymással, vagyis aki „gyorsítottan” szeretné elvégezni a képzést, az az első- és a másodéves órákra is bejárhasson. Mivel a mesterszakokon jellemzően nincsenek egymásra épülő tárgyak, a hallgatók ugyanúgy fel tudnak készülni a vizsgákra, mint ha egymás után végeznék el a különböző tárgyakat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
