Alapszak, mesterszak vagy doktori? Mi a különbség ezek között, és mikor, miért lett három szintre tagolva nemcsak a magyar, hanem összesen negyvennyolc ország felsőoktatása? És miért érdemes mesterszakos diplomát szerezni?
1999. június 19-én huszonkilenc európai ország oktatási minisztere – köztük Magyarországé is – aláírta a bolognai nyilatkozatot, amelynek célja az Európai Felsőoktatási Térség kialakítása volt. Nem túlzás: ez alapjaiban változtatta meg nem csak az itthoni, de egész Európa felsőoktatását.
Az Európai Felsőoktatási Térség és a "bolognai rendszer" kialakítására legfőképpen azért volt szükség, mert a hallgatók nemzetközi mobilitását megnehezítették a gyakran nem csak országonként, de intézményenként is eltérő szabályozások. A külföldi egyetemeken szerzett oklevelek magyarországi elismertetése hosszas, bonyolult, költséges, nemegyszer lehetetlen vállalkozás volt, és külföldön sem tudták értelmezni az itthon szerzett főiskolai vagy egyetemi diplomákat, de gondokat okozott az egységes kreditrendszer hiánya is.
Mi változott?
A bolognai rendszert Magyarországon 2004-től fokozatosan vezették be. Áttértek a kreditrendszerre, a korábbi 3-4 éves, főiskolai diplomát adó és az 5-6 éves egyetemi képzések helyett alap- és osztatlan szakokra bontották a képzéseket (persze van, ami a régi rendszerben "maradt", például az orvosi vagy éppen a jogászképzés). A szisztéma legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy a hallgatók szabadon dönthetnek arról, meddig mennek felfelé ezeken a szinteken.
Az alapdiploma ugyanis számos munkahelyhez elég, de aki jobban el szeretne mélyedni egy-egy szakterületen, annak érdemes a bolognai rendszer második szintjére lépnie, és elkezdeni egy mesterszakot. Számos területen nincs is más lehetőség: biológus, matematikus, csillagász csak az lehet, aki mesterszakos diplomát szerez de az MA- vagy MSc-diploma a feltétele annak is, hogy valaki fordító-tolmács, gyermekpszichológus, biomérnök vagy - hogy említsünk egy extrém példát is - űrmérnök lehessen.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a felsőoktatásban tanulók aránya a 2010-es évek eleje óta folyamatosan csökken, egyre többen döntenek úgy, hogy az alapképzés elvégzése után közvetlenül, vagy néhány év kihagyással, többnyire már munka mellett elvégeznek valamilyen mesterképzést is.
Nem véletlenül: a a magasabb szintű tudást magasabb fizetéssel honorálják a munkaerőpiacon. A diplomáspálya-követési rendszer legutóbbi adatai szerint 2020-ban egy gazdasági alapszakos pályakezdő keresete átlagosan bruttó 356 ezer forint volt, addig egy mesterdiplomásé már bruttó 467 ezer. Az informatikai területeken több mint 160 ezer, a műszakin több mint 80 ezer, a társadalomtudományin átlagosan 110 ezer forintos bruttó fizetéskülönbséget jelent a mesterképzés elvégzése.
Melyek a legnépszerűbb mesterszakok?
A 2022-es felvételi statisztikái szerint a legnépszerűbbek a tanári mesterképzések, amelyet idén 2212-en jelöltek meg, közülük 1203-an jutottak be valamelyik egyetemre az általános felvételin.
1766-an jelentkeztek a 2022-es felvételi második legnépszerűbb mesterképzésére, a vezetés és szervezésre, de 1133 jelentkező közül 747-en kezdtek pszichológia mesterképzésen is.
