Tizenegy magyar felvételiző jutott be a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként számon tartott cambridge-i egyetemre. A magyar diákok bekerülési aránya hagyományosan magas – volt olyan év, hogy ötven elsőéves kezdett tanulni Cambridge-ben –, de a brit diákhitel és a kedvezményes tandíj elvesztése sokak kedvét elvette az angliai továbbtanulástól. Pedig több mint tíz éve magyar diákszervezet is működik az egyetemvárosban.
Kilenc alapszakos és két mesterszakos magyar hallgató kezdett idén szeptemberben a cambridge-i egyetemen. Nem volt könnyű dolguk: a brit elitegyetemen a bekerülési arány 20 százalék körül szokott mozogni, vagyis nagyjából minden ötödik felvételiző kerül be a kiválasztott szakra, de a kinti felsőoktatási intézmények idén és tavaly is körülbelül harminc százalékkal kevesebb jelentkezőnek adtak felvételi ajánlatot, mint a korábbi években.
Az elmúlt években ennél jóval több magyar került be az intézménybe, 2016-ban például ötven magyar elsőéves volt az egyetemen. „Volt több olyan év is, amikor a magyar diákok felvételi rátája volt a legmagasabb az összes ország közül” – mondta az Eduline-nak Hunyadi Marcell, a Cambridge University Hungarian Society titkára.
A magyar hallgatói létszám visszaesésének oka – akárcsak a többi brit egyetemen – a Brexit. Korábban az Európai Unióból érkező hallgatók ugyanolyan feltételekkel tanulhattak a felsőoktatásban, mint a brit diákok: kedvezményes tandíjat kellett fizetniük, és felvehették a kinti diákhitelt.
Ez az ország EU-s kilépése miatt ma már nincs így, Hunyadi Marcell szerint a Cambridge-ben továbbtanuló európai felvételizőknek a korábbi tandíj háromszorosával – sőt egyes szakokon akár a hatszorosával – kell számolniuk. Magyarországon a Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíj nyújt segítséget a külföldi egyetemekre bekerült tehetséges magyar hallgatóknak, de ezt nem minden pályázó kapja meg.
Lassan négyszáz cambridge-i magyar diplomás lesz
Hogy a magyar felvételi arány a Brexit ellenére is kimagasló, az a tehetséggondozó programokat kínáló intézményeknek is köszönhető, a Milestone Intézet végzősei közül az előző tanévben például negyvenen jelentkeztek az oxfordi vagy a cambridge-i egyetemre, és végül tizenketten kaptak felvételi ajánlatot. Van köztük leendő programozó és mérnök, más fizika, matematika, japán, francia-latin, régészet vagy politológia-szociológia szakon kezdett ősszel.
A cambridge-i magyar diákszervezet titkára azt mondja, az egyetemen végzett magyar diplomások száma egy-két éven belül eléri a négyszázat.
Nem véletlen, hogy hasonló szervezet már 1957-től, majd 1994-től is működött Cambridge-ben, néhány évig összefogva a kint tanuló magyarokat. A Cambridge University Hungarian Societyt 2011-ben hozták létre. Hetente egyszer közös programot szerveznek a kint tanulóknak, emellett pedig a magyarországi középiskolákat is járják, így népszerűsítik az angliai továbbtanulást. A 2000-es évek elején egyébként zömében fiúk érkeztek a magyar gimnáziumokról, ők is általában ugyanannak a néhány iskolának ugyanazon tagozatairól, így a diákszervezet éveken keresztül dolgozott azon, hogyan tehetnék diverzebbé az egyetem magyar közösségét.
Hunyadi Marcell szerint változó, hogy mennyien érdeklődnek egy adott középiskolában a külföldi továbbtanulás iránt, de nagyon sok múlik azon, hogy van-e a diákok előtt „kitaposott út”, vagyis vannak-e olyan végzettek, akik külföldre mentek tanulni, és akiktől akár segítséget is kérhetnek. A cambridge-i magyar diákszervezet egyébként két olyan alumnitársasággal is kapcsolatban áll, amelynek tagjai szívesen mentorálják a jelenlegi hallgatókat és a felvételizőket.
„A mentorprogramunkban a motivációs levélnek a megírásában tudunk segítséget nyújtani, tudunk tanácsot adni az írásbeli felvételi vizsgára készüléshez, illetve arról is beszélünk, hogy mire érdemes odafigyelni a szóbeli felvételin, hogyan érdemes hozzáállni egy-egy kérdéshez” – tette hozzá.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki bekerüljön a cambridge-i egyetemre, hosszú – és nehéz – felvételi folyamaton kell végigmennie. Erről korábban az idén felvett tizenegy magyar diák egyike, Gonda Dani mesélt az Eduline-nak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
