Tizenegy magyar felvételiző jutott be a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként számon tartott cambridge-i egyetemre. A magyar diákok bekerülési aránya hagyományosan magas – volt olyan év, hogy ötven elsőéves kezdett tanulni Cambridge-ben –, de a brit diákhitel és a kedvezményes tandíj elvesztése sokak kedvét elvette az angliai továbbtanulástól. Pedig több mint tíz éve magyar diákszervezet is működik az egyetemvárosban.
Kilenc alapszakos és két mesterszakos magyar hallgató kezdett idén szeptemberben a cambridge-i egyetemen. Nem volt könnyű dolguk: a brit elitegyetemen a bekerülési arány 20 százalék körül szokott mozogni, vagyis nagyjából minden ötödik felvételiző kerül be a kiválasztott szakra, de a kinti felsőoktatási intézmények idén és tavaly is körülbelül harminc százalékkal kevesebb jelentkezőnek adtak felvételi ajánlatot, mint a korábbi években.
Az elmúlt években ennél jóval több magyar került be az intézménybe, 2016-ban például ötven magyar elsőéves volt az egyetemen. „Volt több olyan év is, amikor a magyar diákok felvételi rátája volt a legmagasabb az összes ország közül” – mondta az Eduline-nak Hunyadi Marcell, a Cambridge University Hungarian Society titkára.
A magyar hallgatói létszám visszaesésének oka – akárcsak a többi brit egyetemen – a Brexit. Korábban az Európai Unióból érkező hallgatók ugyanolyan feltételekkel tanulhattak a felsőoktatásban, mint a brit diákok: kedvezményes tandíjat kellett fizetniük, és felvehették a kinti diákhitelt.
Ez az ország EU-s kilépése miatt ma már nincs így, Hunyadi Marcell szerint a Cambridge-ben továbbtanuló európai felvételizőknek a korábbi tandíj háromszorosával – sőt egyes szakokon akár a hatszorosával – kell számolniuk. Magyarországon a Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíj nyújt segítséget a külföldi egyetemekre bekerült tehetséges magyar hallgatóknak, de ezt nem minden pályázó kapja meg.
Lassan négyszáz cambridge-i magyar diplomás lesz
Hogy a magyar felvételi arány a Brexit ellenére is kimagasló, az a tehetséggondozó programokat kínáló intézményeknek is köszönhető, a Milestone Intézet végzősei közül az előző tanévben például negyvenen jelentkeztek az oxfordi vagy a cambridge-i egyetemre, és végül tizenketten kaptak felvételi ajánlatot. Van köztük leendő programozó és mérnök, más fizika, matematika, japán, francia-latin, régészet vagy politológia-szociológia szakon kezdett ősszel.
A cambridge-i magyar diákszervezet titkára azt mondja, az egyetemen végzett magyar diplomások száma egy-két éven belül eléri a négyszázat.
Nem véletlen, hogy hasonló szervezet már 1957-től, majd 1994-től is működött Cambridge-ben, néhány évig összefogva a kint tanuló magyarokat. A Cambridge University Hungarian Societyt 2011-ben hozták létre. Hetente egyszer közös programot szerveznek a kint tanulóknak, emellett pedig a magyarországi középiskolákat is járják, így népszerűsítik az angliai továbbtanulást. A 2000-es évek elején egyébként zömében fiúk érkeztek a magyar gimnáziumokról, ők is általában ugyanannak a néhány iskolának ugyanazon tagozatairól, így a diákszervezet éveken keresztül dolgozott azon, hogyan tehetnék diverzebbé az egyetem magyar közösségét.
Hunyadi Marcell szerint változó, hogy mennyien érdeklődnek egy adott középiskolában a külföldi továbbtanulás iránt, de nagyon sok múlik azon, hogy van-e a diákok előtt „kitaposott út”, vagyis vannak-e olyan végzettek, akik külföldre mentek tanulni, és akiktől akár segítséget is kérhetnek. A cambridge-i magyar diákszervezet egyébként két olyan alumnitársasággal is kapcsolatban áll, amelynek tagjai szívesen mentorálják a jelenlegi hallgatókat és a felvételizőket.
„A mentorprogramunkban a motivációs levélnek a megírásában tudunk segítséget nyújtani, tudunk tanácsot adni az írásbeli felvételi vizsgára készüléshez, illetve arról is beszélünk, hogy mire érdemes odafigyelni a szóbeli felvételin, hogyan érdemes hozzáállni egy-egy kérdéshez” – tette hozzá.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki bekerüljön a cambridge-i egyetemre, hosszú – és nehéz – felvételi folyamaton kell végigmennie. Erről korábban az idén felvett tizenegy magyar diák egyike, Gonda Dani mesélt az Eduline-nak.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
