Idén is kiírták az egyetemi tanulmányaik mellett olimpiai vagy paralimpiai versenyrendszerben sportoló hallgatókat támogató Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjat, amelynek az összege akár a havi 240 ezer forintot is elérheti.
Az ösztöndíjra azok a 35 éven aluli alap-, osztatlan, vagy mesterszakosok jelentkezhetnek, akik aktív jogviszonyban állnak valamelyik magyar felsőoktatási intézménnyel, emellett tagjai olyan egyesületnek és nemzeti válogatottnak, amely része az olimpiai/paralimpiai sportágaknak, ezekben pedig aktívan versenyeznek is, így tehát esélyesek éremszerzésre világ- és Európa-bajnokságokon, vagy egyenesen az olimpián/paralimpián.
Az odaítéléséről különböző szempontok alapján döntenek (például hogy milyen sporteredményeket értetek el eddig, és mennyire vagytok esélyesek további érmeket szerezni). Ez meghatározza az ösztöndíj összegét is, mivel különböző kategóriákba sorolják a sportolókat, így a juttatás minimumösszege 120 ezer forint (az EB-éremre esélyes sportolók nagyjából ennyivel számolhatnak), az olimpikonok és paralimpikonok pedig havi 240 ezer forintot is kapnak.
A jelentkezés részleteiről itt olvashattok bővebben.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
