Újabb egyetemen változhat a tanév rendje: a Semmelweis Egyetemen a tavaszi szüneten alakítanának

Nem a Semmelweis Egyetem lenne az első, ahol változtatnának az előre tervezett tanév rendjén a magas rezsiárak miatt.

  • Eduline

A Semmelweis Egyetemen elmaradhat a tavaszi szünet a rezsiárak emelkedése miatt - írta az egyetem a Telexnek, ha ez így lesz, akkor decemberben a két ünnep között lesz oktatási szünet az egyetemen.

Az egyetem hozzátette, "az őszi szorgalmi időszak a tanév rendjében meghirdetett módon zajlik, és az egyetem jelenleg nem készül átállni az online oktatásra sem" - idézi az oldal, azonban jelenleg is tárgyalnak azzal kapcsolatban, hogyan kezelje az egyetem az energiavészhelyzetet, jelenleg a fenti megoldáson gondolkoznak.

Nem a Semmelweis Egyetem az első

Ahogy már megírtuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bejelentette, hogy az egyetem vezetése módosította a tanév eredetileg tervezetett rendjét: az UNSECO Egyetemi Sport Nemzetközi Napján (2022. szeptember 20-án) nem lesz tanítási szünet; az őszi szünet 2022. december 12–17. (hétfő–szombat) között lesz, így az őszi félév utolsó tanítási napja és ezzel a szorgalmi időszak vége 2022. december 9-én (levelező munkarendben 10-én) lesz.

Mindeközben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete közleményben kéri a kormányt arra, hogy haladéktalanul biztosítson forrást az egyetemek folyamatos működéséhez.

A félévkezdés előtt megkerestük az egyetemeket, akkor azt nyilatkozták, a rezsi is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban. Az intézmények egy részében akkor próbálták megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást viszont sehol nem terveztek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.