A felsőoktatási dolgozók azonnali intézkedéseket követelnek azért, hogy ne legyen "szénszünet" az egyetemeken

Az ELTE már bejelentette: az idei őszi szünet decemberben lesz. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete most közleményben kéri a kormányt arra, hogy haladéktalanul biztosítson forrást az egyetemek folyamatos működéséhez.

  • Eduline/MTI

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bejelentette, hogy az egyetem vezetése módosította a tanév eredetileg tervezetett rendjét, az őszi szünet 2022. december 12–17. között lesz, így az egyetem, az órák nagy részét még a fűtési szezon előtt meg tudja tartani.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint az egyetemek költségvetése nincs felkészítve arra a sokkhatásra, amit energiapiaci árváltozások és az amúgy is nyomasztó mértékben emelkedő üzemeltetési költségek jelentenek. Szerintük az árváltozás hatását nem lehet kompenzálni csupán az "energiafelhasználás racionalizálásával", megfelelő állami támogatás nélkül az egyetemek rákényszerülhetnek olyan intézkedésekre, melyek veszélyeztetik az oktatás minőségét, hátráltatják a kutatási feladatok teljesítését.

A fűtés minimalizálása, szervezeti egységek, épületek esetleges lezárása a home office és az online oktatás bevezetését eredményezhetik. A home office szabályozása viszont több munkajogi kérdést felvet, és a családok rezsiterheit is növeli - teszik hozzá, ezért felszólítják a kormányt,

haladéktalanul biztosítson forrást az egyetemek folyamatos működéséhez szükséges energiahordozók beszerzéséhez és energetikai korszerűsítéséhez.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.