Az ELTE már bejelentette: az idei őszi szünet decemberben lesz. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete most közleményben kéri a kormányt arra, hogy haladéktalanul biztosítson forrást az egyetemek folyamatos működéséhez.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bejelentette, hogy az egyetem vezetése módosította a tanév eredetileg tervezetett rendjét, az őszi szünet 2022. december 12–17. között lesz, így az egyetem, az órák nagy részét még a fűtési szezon előtt meg tudja tartani.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint az egyetemek költségvetése nincs felkészítve arra a sokkhatásra, amit energiapiaci árváltozások és az amúgy is nyomasztó mértékben emelkedő üzemeltetési költségek jelentenek. Szerintük az árváltozás hatását nem lehet kompenzálni csupán az "energiafelhasználás racionalizálásával", megfelelő állami támogatás nélkül az egyetemek rákényszerülhetnek olyan intézkedésekre, melyek veszélyeztetik az oktatás minőségét, hátráltatják a kutatási feladatok teljesítését.
A fűtés minimalizálása, szervezeti egységek, épületek esetleges lezárása a home office és az online oktatás bevezetését eredményezhetik. A home office szabályozása viszont több munkajogi kérdést felvet, és a családok rezsiterheit is növeli - teszik hozzá, ezért felszólítják a kormányt,
haladéktalanul biztosítson forrást az egyetemek folyamatos működéséhez szükséges energiahordozók beszerzéséhez és energetikai korszerűsítéséhez.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
