Elmarad az őszi szünet az ELTE BTK-n a magas rezsiárak miatt

Úgy tűnik, súlyosan érintheti az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karát az energiárrobbanás.

  • Eduline

Az egyetem vezetése a Telex információi szerint - a magas rezsiköltség miatt - úgy döntött, hogy

elmarad az őszi szünet idén, és egy héttel rövidebb lesz a szorgalmi időszak, a vizsgák pedig online lesznek.

Az oktatóknak küldött levél alapján a lap szerint a szorgalmi időszak - az eredeti tervek szerint  - szeptembertől 12-től kezdődik, de csak december 9-ig tart, december 5-től pedig már nem lesz jelenléti oktatás. A lap szerint - mely időközben kereste az egyetem dékánját, de még nem kapott választ - a vizsgaidőszak december 19-től január 4-ig tart, de a december 12-18-i héten se óra, se vizsga nem lesz.

A hallgatók, az Eduline információi szerint, úgy tudják, az egyetem nem eltöri, csak áthelyezi (a téli szünet mellé) az őszi szünetet, és az eredetileg tervezett szünidő alatt - amíg nem indul a fűtési szezon - inkább igyekeznek személyesen megtartani az órákat. Illetve nem sokkal a hírek megjelenése után a karon működő média tanszék is megosztotta a részleteket:

A félévkezdés előtt megkerestük az egyetemeket, akkor azt nyilatkozták, a rezsi is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban. Az intézmények egy részében akkor próbálták megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást viszont sehol nem terveztek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.