Elmarad az őszi szünet az ELTE BTK-n a magas rezsiárak miatt

Úgy tűnik, súlyosan érintheti az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karát az energiárrobbanás.

  • Eduline

Az egyetem vezetése a Telex információi szerint - a magas rezsiköltség miatt - úgy döntött, hogy

elmarad az őszi szünet idén, és egy héttel rövidebb lesz a szorgalmi időszak, a vizsgák pedig online lesznek.

Az oktatóknak küldött levél alapján a lap szerint a szorgalmi időszak - az eredeti tervek szerint  - szeptembertől 12-től kezdődik, de csak december 9-ig tart, december 5-től pedig már nem lesz jelenléti oktatás. A lap szerint - mely időközben kereste az egyetem dékánját, de még nem kapott választ - a vizsgaidőszak december 19-től január 4-ig tart, de a december 12-18-i héten se óra, se vizsga nem lesz.

A hallgatók, az Eduline információi szerint, úgy tudják, az egyetem nem eltöri, csak áthelyezi (a téli szünet mellé) az őszi szünetet, és az eredetileg tervezett szünidő alatt - amíg nem indul a fűtési szezon - inkább igyekeznek személyesen megtartani az órákat. Illetve nem sokkal a hírek megjelenése után a karon működő média tanszék is megosztotta a részleteket:

A félévkezdés előtt megkerestük az egyetemeket, akkor azt nyilatkozták, a rezsi is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban. Az intézmények egy részében akkor próbálták megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást viszont sehol nem terveztek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.