Egyetemisták után is járhat rezsikedvezmény, ha a szülők legalább három gyereket nevelnek

Egyetemisták, főiskolások után is megkaphatják a nagycsaládosok a gázárkedvezményt, de ehhez igazolást kell kérni a hallgatói jogviszonyról.

  • Eduline

A Metropol azt írja, az egyetemen vagy főiskolán tanulók után családi pótlékot nem kapnak a szülők, viszont a nagycsaládos gázfogyasztási kedvezményt igényelhetik, ha a felsőoktatásban tanulóval együtt legalább három gyereket nevelnek.

A háromgyerekesek esetében az éves 1729 köbméteren túl további 600, négygyermekesektől felfelé pedig minden gyermek után még 300 köbméterrel nő a kedvezményes sávhatár.

A kedvezmény igényléséhez először be kell szerezni a hallgatói jogviszony igazolását az egyetemtől vagy főiskolától, majd be kell nyújtani a kormányhivatalnak a „kérelem a családi pótlék megállapítására” nevű nyomtatványt. A kitöltésnél a beszámítás jogcíme alatt azt kell megjelölni, hogy a „gyerek” felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik – írja a lap.

Miután megszületik az erről szóló határozat, akkor lehet kérni a nagycsaládos támogatásra való jogosultság megállapítását.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.