20-30 százalékkal emelkednek a kollégiumi díjak a Debreceni Egyetemen

Komfortfokozattól és az épület elhelyezkedésétől függően 20-30 százalékkal emelkednek a kollégiumi díjak a Debreceni Egyetemen.

  • Eduline

A Debreceni Egyetemnek ötezer kollégiumi férőhelye van négy városban, tizennégy épületben. A kollégiumi díjakra is hatással van az energia árának emelkedése: van, ahol 20 százalék körüli, máshol 30 százalék fölötti lesz a drágulás – számolt be az ATV híradója.

Az elsőévesek egyébként szociális alapon kerülhetnek kollégiumba, figyelembe veszik például a jövedelmi viszonyaikat, a lakóhelyük és az egyetem távolságát.

A Pécsi Tudományegyetemen négyezer hallgatónak tudnak kollégiumi helyet adni. Pécsett nem készülnek emelésre, mert már korábban meghatározták a kollégiumi díjakat.

Ott egyébként 12 és 30 ezer forint közötti összeget kell fizetni a férőhelyekért havonta – az ár nemcsak a kollégium komfortfokozatától függ, hanem attól is, hogy a hallgató állami ösztöndíjasként vagy önköltségesként tanul.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István