A kollégiumi szobák száma nem nőtt számottevően, jelenleg az egyetemisták ötöde lakhatna csak kollégiumban.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell a Népszavának azt mondta, pontos adataik még nincsenek, de valamivel 55 ezer fölött lehet a férőhelyek száma – miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2021/2022-es tanévben mintegy 294 ezer hallgató járt egyetemre, foglalta össze az oldal.
A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre szerint Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség, a HÖOK sajtófőnöke viszont még ennél is nagyobb arányú fejlesztést tartana szükségesnek a fővárosban: szerinte Budapesten legalább 10 ezer új férőhely kellene
A HÖOK adatai szerint a túljelentkezés szinte minden évben 130-140 százalékos, és ez idén sem lesz másképp, különösen az egyre drágább albérletárak miatt. Arról nem is beszélve, hogy elszálltak az albérletárak is, sokkal jobban megéri a kollégiumi szoba bérlése.
Persze a hallgatói érdekképviselet legutóbbi felmérése szerint a kollégiumok mintegy 35 százalékában egyáltalán nem küzdenek túljelentkezéssel, mert olyanok a körülmények, hogy a hallgatók nem szeretnének ott lakni.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
