A kollégiumi szobák száma nem nőtt számottevően, jelenleg az egyetemisták ötöde lakhatna csak kollégiumban.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell a Népszavának azt mondta, pontos adataik még nincsenek, de valamivel 55 ezer fölött lehet a férőhelyek száma – miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2021/2022-es tanévben mintegy 294 ezer hallgató járt egyetemre, foglalta össze az oldal.
A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre szerint Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség, a HÖOK sajtófőnöke viszont még ennél is nagyobb arányú fejlesztést tartana szükségesnek a fővárosban: szerinte Budapesten legalább 10 ezer új férőhely kellene
A HÖOK adatai szerint a túljelentkezés szinte minden évben 130-140 százalékos, és ez idén sem lesz másképp, különösen az egyre drágább albérletárak miatt. Arról nem is beszélve, hogy elszálltak az albérletárak is, sokkal jobban megéri a kollégiumi szoba bérlése.
Persze a hallgatói érdekképviselet legutóbbi felmérése szerint a kollégiumok mintegy 35 százalékában egyáltalán nem küzdenek túljelentkezéssel, mert olyanok a körülmények, hogy a hallgatók nem szeretnének ott lakni.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
