2022-ben már nem rendelt el nyelvvizsga-amnesztiát a kormány, az idén bennragadt diplomákat mégis kiadhatják az egyetemek és főiskolák a végzetteknek.
Ha megjelenik a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről szóló rendelet, kiadhatóvá válnak a korábban nyelvvizsga hiányában beragadt diplomák is
- mondta el az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ez idén - a 2020-as és a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia után - 8-10 ezer hallgatót érinthet.
A részletszabályok még nem nyilvánosak, de az már most biztos, hogy nyelvvizsga nélkül akkor kaphatják majd meg az idén végzettek a diplomájukat, ha az adott egyetem vagy főiskola nem rendelkezik másképp, vagyis nem köti továbbra is nyelvvizsgához a diplomakiadást.
„Régóta feszítő problémát kezel a kormány a kötelező nyelvvizsgarendszer kivezetésével” – írta csütörtök este Facebook-oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter. De vajon tényleg nem kell majd nyelvvizsga a diplomaszerzéshez, és milyen egyetemeken van reális esély arra, hogy puhítanak a nyelvvizsgaszabályokon?
Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtök este ugyanis bejelentette: ezentúl az egyetemek, főiskolák dönthetnek majd arról, milyen szintű nyelvtudáshoz kötik a diploma kiadását. A jelenlegi szabályok alapján az alapszakos diploma megszerzéséhez legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga kell, több képzésen - például a népszerű gazdasági BSc-szakokon - azonban emellett egy szaknyelvi vizsgát is kell tenni.
A legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem kell puhítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik.
Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Erről Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a mai kormányinfón, ezen felül kitért a tanári szakszervezetek tárgyalási szándékára is.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
