Mennyit kell fizetnetek a kollégiumi helyért Budapesten?

Rövidesen kezdődik a kollégiumi jelentkezési időszak az egyetemeken, ezért összeszedtük, hogy mekkora összeggel kell számolnotok, ha budapesti kollégiumban laknátok.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hét kollégiumba várja a hallgatókat, ezeknek díja havi 9000 és 17500 forint között mozog. Az ár kollégiumonként eltérő, de attól is függ, hogy hány férőhelyes szobába kerültök.

A Budapesti Corvinus Egyetem három kollégiumban fogad hallgatókat, ezeknek a díja nem csak a szobák méretéről és felszereltségétől, de attól is függ, hogy ösztöndíjasként vagy önköltséges képzésen tanultok-e. Így az árak 9300 és 47 ezer forint között mozognak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc kollégiumában szintén különbséget tesznek államis és önköltséges hallgatók között, itt az árak 9300 és 23300 forint között mozognak.

A Semmelweis Egyetem hat kollégiumban fogad hallgatókat, a legolcsóbb helyekért 9320 forintot, míg a legdrágábbért 17500 forintot kell fizetni. Az önköltséges hallgatóknak számolniuk kell azzal, hogy valamivel magasabb összeget kell majd fizetniük.

Nemrég írtunk arról, hogy már egy minigarzonért is havi 65-90 ezer forintot kell fizetni, ezért érdemes megfontolni az egyetemi lehetőségeket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.