Lövöldözés volt a Fülöp-szigetek egyik egyetemén

Három embert, köztük egy volt polgármestert megöltek vasárnap a Fülöp-szigeteken egy lövöldözésben a főváros, Manila egyik egyetemén.

  • Eduline/MTI

Az eset az Ateneo de Manila Egyetemen történt: a joghallgatók és családtagjaik a diplomaosztó ünnepségre érkeztek, amelyen a Fülöp-szigetek déli részén levő Lamitan város egykori polgármestere, Rose Furigay is részt vett. Haláláról Joy Belmonte, a lövöldözés helyszínéül szolgáló városrész önkormányzati vezetője számolt be. Elmondta: a jelek szerint a támadás kifejezett célpontja lehetett a volt polgármester.

Életét vesztette még Furigay asszisztense és az intézmény egyik biztonsági őre. A végzősök között volt a volt polgármester lánya is, ő megsebesült, a rendőrség szerint állapota stabil. A lövöldöző, aki maga is megsebesült, autóval próbált elmenekülni a helyszínről, de feltartóztatták, és őrizetbe vették.

Az elfogott gyanúsított szintén Lamitanból származik, és korábban korrupciós és kábítószerrel kapcsolatos ügyekkel vádolta meg az egykori polgármestert. Lamitan városa Basilan tartományban található, amely az Abu Sayyaf iszlamista terrorcsoport fellegvára.

Az iskolai és egyetemi lövöldözések ritkák a Fülöp-szigeteken annak ellenére, hogy viszonylag lazák a fegyvertartási szabályok. A politikusok elleni célzott merényletek azonban gyakrabban előfordulnak, különösen választások idején.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.