20-25 négyzetméteres minigarzont is bérelhetnek az egyetemisták - de már ezek is 65-90 ezer forintba kerülnek

Jó megoldást jelenthetnének a 15-25 négyzetméteres, belvárosi minigarzonok a kollégiumi helyekről lemaradó, Budapesten tanuló elsőéveseknek, de az albérletárak emelkedése miatt már ezekért a kislakásokért is 65-90 ezer forintot kell fizetni havonta.

  • Tornyos Kata

Huszonnégy négyzetméteres minigarzon a Pólus Center közelében havonta 65 ezer forintért - ilyen hirdetést is találtunk, amikor körbenéztünk a budapesti albérletpiacon. Két hét múlva több tízezren kezdik böngészni az egyetemek, főiskolák kollégiumi lehetőségeit és az ingatlanos oldalakat, július 21-én ugyanis kiderül, ki melyik felsőoktatási intézményben kezdhet szeptembertől.

Kollégiumi helyet azonban nem minden elsőéves kap, így sokan kénytelenek albérletet keresni, ha nem a lakóhelyükön tanulnak tovább. Azok számára, akik nem szerettek volna osztozni a lakáson/szobán másokkal, eddig a minigarzonok jelenthettek megoldást. Ezeket az apró, 15-25 négyzetméter közötti minilakásokat sokszor korábbi gondnok- vagy cselédlakásokból, esetleg tárolókból alakították ki, természetesen fürdőszoba és konyha is van bennük.

A Napi.hu korábbi összefoglalója szerint Budapesten a belvárosban, a VII., VIII., XI. és XIII. kerületben a legkelendőbbek ezek a kislakások, vagyis pont a nagyobb fővárosi egyetemek környékén.

Havi 100 ezer forintos kiadást jelent

Persze egy minigarzon bérlése is legalább 100 ezer forintos kiadást jelent egy hónapban. A már említett, Pólus Centernél lévő kislakás - amely összesen 24 négyzetméteres, a hálószoba és a konyha egy légtérben kapott helyet, emellett van egy apró fürdőszoba - bérleti díja 65 ezer forint, a hirdetés szerint a rezsi nagyjából 30 ezer, a közös költség pedig ötezer forint.

Hasonló méretű lakást találtunk a VI. kerületben, közel a 4-es, 6-os villamoshoz (és a nagyobb budapesti egyetemekhez), ám ezért már 90 ezer forintos bérleti díjat kérnek. És ebben a rezsi még nincs benne.

Ekkora összeget egy egyetemista csak akkor tud kigazdálkodni, ha szülői segítséget is kap, esetleg folyamatosan, tanév közben is dolgozik. Csak diákhitelből - albérletben - nehezen lehet kijönni, annak maximális összege tanulmányi hónaponként 150 ezer forint.

Kilőttek a budapesti albérletárak

Az Ingatlan.com júniusi összefoglalója alapján nem csak a minilakások ára ugrott meg az elmúlt hónapokban: Budapesten 190 ezer forint az átlagos bérleti díj. A második és ötödik kerület a legdrágább, ott van olyan lakás, ahol négyzetméterenként több mint ötezer forintot kellett fizetni havonta. A legnagyobb kínálat a 11. és 13. kerületben van, ahol 196 és 174 ezer forint körül mozognak az árak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.