Ezek a legolcsóbb budapesti kerületek: 150 ezer alatt vannak az albérletárak, és az egyetemek sincsenek nagyon messze

A korábbinál még gyorsabb ütemben drágultak az albérletek – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból. Ha ősszel kezdenétek az egyetemet vagy főiskolát, és nem kaptok kollégiumi helyet, a belváros mellett érdemes körbenézni a XIV., a IX. és a X. kerületben is, ezek ugyanis az olcsóbb városrészek közé tartoznak.

  • Eduline

Az ingatlan.com oldalán közzétett anyag szerint országosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak a májusi bérleti díjak az áprilisinál, Budapesten pedig 2,5 százalékos volt az emelkedés. Ez az áremelkedés gyorsulását mutatja, áprilisban az előző hónaphoz képest 2-2 százalékos volt a drágulás. Éves összevetésben a bérleti díjak országosan 20,8 százalékkal, Budapesten pedig 21,4 százalékkal nőttek – tették hozzá.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “Az albérletárak 2022-ben mutatott emelkedése passzol az eddigi trendbe, azaz folyamatosan növekednek a bérleti díjak. A drágulást tompíthatná a kínálat bővülése, ám az csak a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt, július közepén várható”.

Az ingatlan.com összefoglalója szerint Budapesten 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legdrágább a II. kerület a 330 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. „Bár az V. kerület a 312 ezer forintos albérletárával a második, az egy négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj ebben a városrészben elérte az 5 ezer forintos lélektani határt, amire korábban sehol nem volt példa egy kerületben sem” – tette hozzá Balogh László.

A legnagyobb kínálattal rendelkező két kerületben, a XI.-ben és a XIII.-ban 196 és 174 ezer forintra rúgtak az átlagos bérleti díjak. Olcsóbb viszont a IX. és a X. kerület, ott 150 ezer forint az átlagos bérleti díj - a IX. kerület belső része több egyetemhez közel van. Bár a X. kerület messzebb van a nagyobb campusoktól, de ha az alacsonyabb árért cserében hajlandóak vagytok valamivel többet buszozni (vagy akár városon belül a vonatokat használni, a legtöbbre ugyanis a városon belül felszállhattok BKV-bérlettel), Kőbánya is jó választás lehet. A legolcsóbbak közé tartozik XXI. kerület, vagyis Csepel is, ahonnan a HÉV miatt több egyetem viszonylag gyorsan elérhető.

A megyeszékhelyeken 92,5 és 150 ezer forint közötti átlagos bérleti díjak vannak. A legdrágább városok közé sorolható Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár, míg a legolcsóbbak közé tartozik Kaposvár, Salgótarján és Szekszárd, ezekben a városokban 100 ezer forint alatt maradt az átlagos bérleti díj.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.