Bár akadtak nehézségek az online oktatással, a kutatók szerint kár lenne teljesen visszatérni a jelenléti órákhoz

Az UNESCO felmérése szerint 194 ország oktatási intézményeit, és közel 1,5 milliárd diákot érintettek a koronavírus-járvány alatt bevezetett korlátozások, köztük a hibrid, vagy az online oktatás bevezetése. Bár az átállás kezdetben a világ minden pontján nehézségeket okozott, a digitális tanítás a későbbiekben akár forradalmasíthatja is az oktatási szektort.

  • Székács Linda

A járvány előtt viszonylag keveseknek volt lehetősége arra, hogy online végezzenek egyetemi képzéseket, az elmúlt 2-3 évben viszont a pandémia jelentősen átformálta az oktatást, az egyetemek pedig egy konkrét fizikai hely helyett sokkal inkább digitálissá alakultak.

Az Inside Higher Ed éves jelentése szerint Amerikában az oktatók, és a diákok is egyetértenek abban, hogy bár a digitális oktatás gyakran többletmunkával jár, hiszen meg kell szervezni az órák felvételét, az élő bejelentkezéseket, és a különböző csoportfeladatokat, a járvány lecsengését követően kár lenne teljes mértékben visszatérni a jelenléti órákhoz.

Bár az online órák a közösségi élet és a különböző labormunkák rovására mentek, amik fontosak a hallgatók mentális egészsége, és a megfelelő ismeretek megszerzése érdekében, a digitális oktatás lehetővé teszi, hogy ott, és akkor tanuljanak, ahol, és amikor szeretnének. Ez a kutatók szerint nemcsak azt jelenti, hogy a diákok rugalmasabban tudnának dolgozni a tanulmányaik mellett, hanem produktívabbak is lennének, és több millióan tanulhatnának olyan külföldi egyetemeken akár otthonról is - drága lakhatási díjak és költözködés nélkül -, ahol a labormunka nem része az egyetemi képzéseknek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.