Az UNESCO felmérése szerint 194 ország oktatási intézményeit, és közel 1,5 milliárd diákot érintettek a koronavírus-járvány alatt bevezetett korlátozások, köztük a hibrid, vagy az online oktatás bevezetése. Bár az átállás kezdetben a világ minden pontján nehézségeket okozott, a digitális tanítás a későbbiekben akár forradalmasíthatja is az oktatási szektort.
A járvány előtt viszonylag keveseknek volt lehetősége arra, hogy online végezzenek egyetemi képzéseket, az elmúlt 2-3 évben viszont a pandémia jelentősen átformálta az oktatást, az egyetemek pedig egy konkrét fizikai hely helyett sokkal inkább digitálissá alakultak.
Az Inside Higher Ed éves jelentése szerint Amerikában az oktatók, és a diákok is egyetértenek abban, hogy bár a digitális oktatás gyakran többletmunkával jár, hiszen meg kell szervezni az órák felvételét, az élő bejelentkezéseket, és a különböző csoportfeladatokat, a járvány lecsengését követően kár lenne teljes mértékben visszatérni a jelenléti órákhoz.
Bár az online órák a közösségi élet és a különböző labormunkák rovására mentek, amik fontosak a hallgatók mentális egészsége, és a megfelelő ismeretek megszerzése érdekében, a digitális oktatás lehetővé teszi, hogy ott, és akkor tanuljanak, ahol, és amikor szeretnének. Ez a kutatók szerint nemcsak azt jelenti, hogy a diákok rugalmasabban tudnának dolgozni a tanulmányaik mellett, hanem produktívabbak is lennének, és több millióan tanulhatnának olyan külföldi egyetemeken akár otthonról is - drága lakhatási díjak és költözködés nélkül -, ahol a labormunka nem része az egyetemi képzéseknek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
