Magyar egyetemistákból álló csapat nyerte meg a 2022-es Telders Nemzetközi Perbeszédversenyt Hágában, és megkapták a legjobb írásbeli és szóbeli teljesítményért járó Max Huber-díjat is.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóiból álló magyar csapat a június 11-i döntőn alperesként bizonyult jobbnak a Leideni Egyetem hallgatóinál a versenyen - írja közleményében az egyetem.
A Telders Nemzetközi Perbeszédverseny résztvevőinek minden alkalommal egy elképzelt jogesetről szóló eljárásban kell részt venniük. Az idei eset két fiktív trópusi állam, Jonam és Maleen jogvitájáról szólt: Maleen gyorsan fejlődő országként 2013-ban egy alacsony költségvetésű, a Mars körül keringő műholdat bocsátott fel, majd 2021 végén úgy döntött, hogy innovatív, ám kockázatos módon a Föld körül keringő műholddá alakítja át a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak közreműködésével.
Az átépítési munkálatok közben Jonam egy űrbeli művelete miatt űrszemét ütközik a műholddal, amely meghibásodik és felrobban. A darabjai Jonam területére hullanak, ahol egy esőerdőben komoly személyi és környezeti károkat okoznak. Az államok kölcsönösen kártérítési követelést nyújtanak be egymással szemben, Maleen a műhold elvesztése, Jonam pedig a területét ért károk miatt. A Nemzetközi Bíróság első ítéletében megállapítja mindkét állam jogsértését.
Ezután kezdődik az ügy jóvátételről, kártérítésről szóló szakasza, amelyben a két fél felelősségének pontos meghatározása, illetve a károk számszerűsítése a feladat. A versenyzőknek így emberi életek és egészség, védett állatfajok, egy nagy kulturális értékű templom, illetve egy innovatív műhold értékének meghatározására kellett módszereket javasolniuk, illetve az egyes módszerek mellett érvelniük a két állam képviseletében.
Az ELTE ÁJK hallgatói egyébként 2019-ben jutottak be először a hágai döntőbe, és rögtön nyertek.
Az ELTE Telders Team tagja volt Bodansky Benjámin (alperes), Nagy Ottó (alperes), Póka Lili (felperes) és Püsök Kata (felperes), felkészítőjük pedig Kajtár Gábor, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszék docense és Vittay Melinda doktorandusz (ELTE), a Külgazdasági és Külügyminisztérium emberi jogi referense voltak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
