Az ELTE hallgatói nyerték meg a legnagyobb európai perbeszédversenyt

Magyar egyetemistákból álló csapat nyerte meg a 2022-es Telders Nemzetközi Perbeszédversenyt Hágában, és megkapták a legjobb írásbeli és szóbeli teljesítményért járó Max Huber-díjat is.

  • Eduline

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóiból álló magyar csapat a június 11-i döntőn alperesként bizonyult jobbnak a Leideni Egyetem hallgatóinál a versenyen - írja közleményében az egyetem.

A Telders Nemzetközi Perbeszédverseny résztvevőinek minden alkalommal egy elképzelt jogesetről szóló eljárásban kell részt venniük. Az idei eset két fiktív trópusi állam, Jonam és Maleen jogvitájáról szólt: Maleen gyorsan fejlődő országként 2013-ban egy alacsony költségvetésű, a Mars körül keringő műholdat bocsátott fel, majd 2021 végén úgy döntött, hogy innovatív, ám kockázatos módon a Föld körül keringő műholddá alakítja át a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak közreműködésével.

Az átépítési munkálatok közben Jonam egy űrbeli művelete miatt űrszemét ütközik a műholddal, amely meghibásodik és felrobban. A darabjai Jonam területére hullanak, ahol egy esőerdőben komoly személyi és környezeti károkat okoznak. Az államok kölcsönösen kártérítési követelést nyújtanak be egymással szemben, Maleen a műhold elvesztése, Jonam pedig a területét ért károk miatt. A Nemzetközi Bíróság első ítéletében megállapítja mindkét állam jogsértését.

Ezután kezdődik az ügy jóvátételről, kártérítésről szóló szakasza, amelyben a két fél felelősségének pontos meghatározása, illetve a károk számszerűsítése a feladat. A versenyzőknek így emberi életek és egészség, védett állatfajok, egy nagy kulturális értékű templom, illetve egy innovatív műhold értékének meghatározására kellett módszereket javasolniuk, illetve az egyes módszerek mellett érvelniük a két állam képviseletében.

Az ELTE ÁJK hallgatói egyébként 2019-ben jutottak be először a hágai döntőbe, és rögtön nyertek.

Az ELTE Telders Team tagja volt Bodansky Benjámin (alperes), Nagy Ottó (alperes), Póka Lili (felperes) és Püsök Kata (felperes), felkészítőjük pedig Kajtár Gábor, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszék docense és Vittay Melinda doktorandusz (ELTE), a Külgazdasági és Külügyminisztérium emberi jogi referense voltak.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.