Állami ösztöndíjas képzésen tanulnátok? Mutatjuk, hány félévvel gazdálkodhattok

Akár szeptemberben kezditek majd az egyetemet, akár már a sokadik vizsgaidőszak végét várjátok, fontos, hogy tisztában legyetek azzal, pontosan hány állami félévvel gazdálkodhattok.

  • Eduline

Az állam összesen tizenkét félévet finanszíroz – ha egy hosszabb képzésről van szó, például egy hatéves általános orvosi szakról, összesen tizennégy félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal.

A tizenkét félévet több képzésre is fordíthatjátok, például egy alap- és egy mesterképzésre.

Ha már van diplomátok, de még van állami félévetek, elkezdhettek egy ugyanolyan vagy alacsonyabb szintű szakot is ösztöndíjas formában - tehát például egy alapszak után még egy alapszakot, vagy egy mesterszak után még egy mesterszakot vagy egy újabb alapszakot. A lényeg, hogy az ingyenes szemeszterek száma ne haladja meg a maximális támogatási időt. Ugyanakkor, ha egyszerre két szakon tanultok, duplán fogynak az állami félévek.

Mi számít bele és mi nem?

A passzív félévek nem számítanak bele a támogatási időbe, a megkezdett, de el nem végzett szemeszterek viszont igen - kivéve, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.