Komplex reáltárgyakról is beszélt a leendő miniszter, nem tervezi újabb egyetem modellváltását

„Komplex reáltárgyakról” is beszélt Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában, szerdán. A leendő tárcavezető kitért a modellváltásra is, képviselői kérdésre azt mondta, nem szerepel a tervek között újabb egyetemek modellváltása.

  • Eduline/MTI

Csák János szerint az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb projektje az egyetemi modellváltás – hozzátette azt is, hogy a következő időszakban 2700 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. A miniszterjelölt azt is mondta, hogy az új modellben pontosan látható, melyik egyetem jó, óriási eredmény, hogy például a Semmelweis Egyetem 200 helyet lépett előre a nemzetközi egyetemi rangsorban.

Az egyetemi modellváltásról egyébként a Kulturális Bizottságban is beszélt, ott Tóth Endre momentumos képviselő kérdésére azt mondta, nem szerepel a tervek között modellváltás újabb állami fenntartású egyetemek esetében. Megjegyezte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tízszeres a túljelentkezés, "elképesztő a tanári kar". A Fudan egyetemről is kapott kérdést, arra azt válaszolta, hogy Magyarországnak keletre és nyugatra egyaránt ki kell tekintenie; a kínai tudás is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon innováció legyen. "A diákváros meg fog épülni" - jelentette ki.

Kitért arra is, hogy a szakképzésben jelenleg 250 ezer hallgató vesz részt, nagy részük ösztöndíjjal. Hozzátette: a szakképzésben megtörtént a pedagógusok béremelése is. A miniszterjelölt fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzésének megerősítését is. Úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizikatanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani.

Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.