„Komplex reáltárgyakról” is beszélt Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában, szerdán. A leendő tárcavezető kitért a modellváltásra is, képviselői kérdésre azt mondta, nem szerepel a tervek között újabb egyetemek modellváltása.
Csák János szerint az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb projektje az egyetemi modellváltás – hozzátette azt is, hogy a következő időszakban 2700 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. A miniszterjelölt azt is mondta, hogy az új modellben pontosan látható, melyik egyetem jó, óriási eredmény, hogy például a Semmelweis Egyetem 200 helyet lépett előre a nemzetközi egyetemi rangsorban.
Az egyetemi modellváltásról egyébként a Kulturális Bizottságban is beszélt, ott Tóth Endre momentumos képviselő kérdésére azt mondta, nem szerepel a tervek között modellváltás újabb állami fenntartású egyetemek esetében. Megjegyezte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tízszeres a túljelentkezés, "elképesztő a tanári kar". A Fudan egyetemről is kapott kérdést, arra azt válaszolta, hogy Magyarországnak keletre és nyugatra egyaránt ki kell tekintenie; a kínai tudás is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon innováció legyen. "A diákváros meg fog épülni" - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy a szakképzésben jelenleg 250 ezer hallgató vesz részt, nagy részük ösztöndíjjal. Hozzátette: a szakképzésben megtörtént a pedagógusok béremelése is. A miniszterjelölt fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzésének megerősítését is. Úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizikatanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
