Mikor kezdődik, meddig tart a vizsgaidőszak a legnagyobb egyetemeken?

Egy hónapon belül a legtöbb egyetemen, főiskolán elkezdődik a vizsgaidőszak. Összeszedtük a legfontosabb dátumokat.

  • Bezzeg Hanna

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen május 16-án indulnak a vizsgák, míg Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen egyaránt május 14-én ér véget a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak pedig az ELTE-hez hasonlóan május 16-án kezdődik.

A Budapesti Corvinus Egyetemen május 23-tól indul a vizsgaidőszak, és egészen június 18-ig tart. Hasonló a beosztás a Károli Gáspár Református Egyetemen is, a vizsgaidőszak ebben az intézményben is május 23-án indul, a hallgatók viszont egészen július 2-ig vizsgázhatnak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen május 16. és június 24. közé időzítették a vizsgaidőszakot, és hasonlóan döntöttek a Miskolci Egyetemen is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a vizsgákat május 30. és június 27. között szervezik meg, míg a Soproni Egyetem hallgatói május 16-tól június 25-ig vizsgázhatnak.

A Debreceni Egyetem legtöbb karán május 13-ig tart a szorgalmi időszak, a szemesztert lezáró vizsgák pedig általában május 16. és július 1. között lesznek. A Nyíregyházi Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-tól június 25-ig tart majd, míg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen május 16. és június 25. között lesznek a vizsgák.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-án indul, és egészen július 2-ig tart majd, míg a Pannon Egyetemen május 21-től június 30-ig tartják a vizsgákat.

Vannak olyan intézmények, ahol karonként, sőt évfolyamonként eltérő a vizsgaidőszak dátuma: A Semmelweis Egyetem pontos dátumait itt nézhetitek meg, a Pécsi Tudományegyetemre vonatkozó adatokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.