Egy hónapon belül a legtöbb egyetemen, főiskolán elkezdődik a vizsgaidőszak. Összeszedtük a legfontosabb dátumokat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen május 16-án indulnak a vizsgák, míg Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen egyaránt május 14-én ér véget a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak pedig az ELTE-hez hasonlóan május 16-án kezdődik.
A Budapesti Corvinus Egyetemen május 23-tól indul a vizsgaidőszak, és egészen június 18-ig tart. Hasonló a beosztás a Károli Gáspár Református Egyetemen is, a vizsgaidőszak ebben az intézményben is május 23-án indul, a hallgatók viszont egészen július 2-ig vizsgázhatnak.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen május 16. és június 24. közé időzítették a vizsgaidőszakot, és hasonlóan döntöttek a Miskolci Egyetemen is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a vizsgákat május 30. és június 27. között szervezik meg, míg a Soproni Egyetem hallgatói május 16-tól június 25-ig vizsgázhatnak.
A Debreceni Egyetem legtöbb karán május 13-ig tart a szorgalmi időszak, a szemesztert lezáró vizsgák pedig általában május 16. és július 1. között lesznek. A Nyíregyházi Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-tól június 25-ig tart majd, míg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen május 16. és június 25. között lesznek a vizsgák.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-án indul, és egészen július 2-ig tart majd, míg a Pannon Egyetemen május 21-től június 30-ig tartják a vizsgákat.
Vannak olyan intézmények, ahol karonként, sőt évfolyamonként eltérő a vizsgaidőszak dátuma: A Semmelweis Egyetem pontos dátumait itt nézhetitek meg, a Pécsi Tudományegyetemre vonatkozó adatokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
